A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-12-01 / 12. szám

remete a rengetegben 539 érdeke, igénye határozza meg beosztásomat. Időm az oké, akikigény- lik. Köztulajdon vagyok. Most, három hétre magántulajdon lettem. Amagamé, akedve- mé, a kedvetlenségemé, a kíváncsiságomé és lustaságomé. Három hétre nomád vagyok, otthontalan, csavargó, vándor, remete. Mehet­nék sokfelé, de egyhelyben maradok. Gyalog közlekedem legtöbbet. De szabadságunk idején nemcsak mi vagyunk szabadok. Az i- dőjárás is az. Nem határozhatom meg, mikor süssön a nap, mikor alkonyodjon. Ma például Természet Anyám úgy döntött, hogy részé­re a napsütés nem kötelező, inkább megöntözi az Alpok környékét ki­adós esővel. Az ablakhoz nyomom hát az orromat és nézem abarna fel­hők kapaszkodását a hegyháton. A tó hattyúi egy sarokba húzódtak, né­melyik a nyakát a szárnya alá dugta. Az elektromos vezeték-drótokon az esőcseppek, mint a lift a drótkötélen, vonulnak szép sorjában. Az eső nem deprimál, inkább emlékeztet. Szemben velem, az egyik hegy derekán, mély lyuk látszik. Talán barlang? Akkor most össze kelle­ne szednem - negyvenöt évet visszaugorva - pajtásaimat. Krobák Pi­tyut, Kiesz Likit, Kertész Pistit és Kratofil Jenőt. Napraforgószár­ba olvasztott gyertyát öntenénk, hogy legyen fáklyánk a felfedező út­ra. Vinnénk gyümölcsöt, kenyeret, kolbászt, amerikai mogyorót és felkapaszkodnánk a hegyoldalba és be óvatoskodnánk a barlangba. Oda­haza "likas hegynek" mondtuk a vadaskert dombjának régi, török idő­ből maradt barlang-vidékét, itt talán "Szent Mauríciuszbarlangjának" hívnánk. Nemzetközi társaság volt a mi pajtáscsoportunk is. Krobák Pityu tót ősöktől származott, Kiesz Liki sváboktól, Kertész Pisti ő- sei pedig valamikor Ur vidékéről jöhettek, Abrahám vezetésével. Kra­tofil Jenő pedig cigánygyerek volt. Az én apai őseim pedig valahonnan a Fekete-erdő vidékéről származtak. Otthon - a török hódoltság ide­jén- a falu népe keresett biztonságot a Likas-hegyben, itt ki tudja, milyen nép, talán éppen a római csapatok húzódtak meg. Még talál­hatnánk elrozsdásodott kardokat, vagy elgurult aranytallérokat is... Az esőcseppek lefelé utaznak az áramdrótokon. A hattyúk gub­basztanak a tó szélén. Az autókerekek fölcsapják a folydogáló esővi­zet. A barnás felhők fehérednek, emelkednek. Az eső még mindig elállt, íme, most is. Karácsonyra “A 5z!v”-et ajándékozza! ___ egy ajándék-előfizetés csak 4 dollár!

Next

/
Thumbnails
Contents