A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
52 Imádkozzunk a Szentatyával két "elásnunk", mint azt első lelkesedésünkben gondolnánk. Az európai és amerikai tanintézetek (jogosan) meg vannak arról győződve, hogy a faji diszkrimináció náluk megszűnt. A tudom íny ajtaja nyitva áll más világrészek más bőrszínű tanulói előtt. Dekérdezzükmeg egy ilyen intézmény színes tanulóit helyzetükről s látni fogjuk, korántsem olyan rózsás állapotuk, mint gondolnánk. Észak-Amerikában egy lassan lendületbe indult saz élet széles köreire kiterjedő törvényhozás szorította vissza a faji előítéletek bántóbb következményeit. De elég a napi újsághíreket átböngésznünk ahhoz, hogy észrevegyük, a feketék nem mindig érzik, hogy a hátrányukra játszó diszkrimináció eltűnt volna az amerikai életből. A különböző vallásű, fajú, nyelvű népeknek egyik legsikerültebbnek mondható társulásában, a brit államközösségben is észlelhetők azok a feszültségek, ameAz emberi jogokért küzdő egyik f-f nemzetközi szervezet hívő keresztény vezető tisztviselője mondottal *Teljesen előítélettől mentesek csak a mennyországban leszünk Ez az igazság. De ez korántsem jelenti azt, hogy az előftéletek''földi'‘ megnyilvánulásait nem kellene-a- mennyire csak tudjuk-csökkenteni lyekeredőit mindig az előítéletek valamilyen fajtájában kereshetjük. Gondoljunk csak Rodéziára, Dél-Afrikára vagy Észak-íror- szágra. 1971-es szin^apori államközösségi konferenciájuk majdnem megfeneklett azokon az ellentéteken, amelyek fekete és fehér afrikai tagállamaik között fennálltak. Afeketéknemcsak politikai, hanem gazdasági síkon is meg akartákkapcsolataikat szakítani a fehérekkel - akkor, amikor épp a szovjet tengeri erő fenyegető terjeszkedése a földközitengeri, indiai-óceáni és Jó Reménység-foki vizeken éppen a politikai és katonai egységet javallottá volna. Ha már afaji előítéleteknél tartunk, ezek törzsi vonalon kitörő borzalmait (Ruanda és Burundi) tutszi és hutó törzseinek véres áldozatok megszámlálatlan tömegét követelő összecsapásaiban tapasztalhattuk. India és Pakisztán vagy Bangladesh neve a világ másik részén emlékeztethet ilyen előítéleteken alapuló nehézségekre, hogy a bennünket közelebbről érintő hazátlan palesztínaiakról ne is beszéljünk. Az arabok és zsidók ellenségeskedése mögött nemzedékek faji, kulturális és vallási előítélete áll. A Fülöp-szigeteken kitört fegyveres felkelés mohamedán és keresztény vallási előítéletekre vezethető vissza. S hogy vallási eőítéletek milyen szubtílisan ott tudnak lappangani napjainkban is komoly konfliktusok mögött, elég csak az észak-írországi állapotokra gondolnunk. A fentebbi példákra csak azért emlékeztettünk, hogy jelezzük az előítéletek problémájának összetett voltát. Nem könnyű ezek ellen
