A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
5/2 a hald! után tisztulása, "tisztító tüze "-ként. Ebben az elképzelésben "tömve" volt a purgatorium; az örökkévalóságban nincsenek határesetek. De a "végsődolgok" teológiájának van még egy másik fajtája is. Ennek az a jellemzője, hogy azeszkatológiát (a világ végső beteljesedését) nem a halál, az ítélet, a pokol és mennyország fogalmára korlátozza, hanem "mindennapunkat" ruházza fel örökkévalóságunkat kialakító erővel és azt állítja, hogy az örökkévalóságot azzal az élettel form áljuk és alakítjuk ki magunkban, amelyet itt és most éppen élünk. Isten eljövendő országának eszméje az ószövetség földi királyságának hanyatlásával és elbukásával egy időben tű- A Szentírásban nik fel a szentírásban. A próféták "az idők végezetét" jelölik meg ennek az országnak mega- lakulási időpontjaként. A próféták korából lépnek át a szent iratok az apokaliptikus írások korába, amelyek Krisztus történelembe lépte e- lőtt két évszázadon keresztül hatnak a vallásos képzeletre s nagy befolyást gyakorolnak az evangéliumok nyelvezetére és hasonlataira is a "világvég" eszméinek kifejtésében; ez a stílus aztán érthetően befolyásolta a későbbi keresztény gondolkodást is. Az apokaliptikus ószövetségi írásoknak kendőzetlenül az a központi témájuk, hogy Isten megbosszulja választott népének az idegen nemzetek részéről történt elnyomását. Isten országát is ez a bosszú festette alá: képei a teremtett világ természeti katasztrófákkal kísért vége; a részre nem hajló, kemény ítélet; a jók és rosszak végsőszét- választása. Az Istenhez hűségesek elnyerik örök jutalmukat, a gonoszok - legyenek emberek vagy démonok - pedig örök büntetésüket. Vannak teológusok, akik azt állítják, hogy Jézus tanításában ennek a korabeli apokaliptikus tannak van nagy szerepe. Jézus a történelem közeli végét várta s Máté szövegét hozzák példának (16,28): "Bizony mondom nektek, hogy az itt állók közül egyesek nem halnak meg, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában". De az evangéliumok eszkatológiára vonatkozó mondásai szerteágazók, nehezen hozhatók összhangba s főként ellensúlyozottak más természetű kijelentésekkel is, amelyeket nem lehet lekicsinyelni. így más teológusok inkább olyan szövegekre hívják fel a figyelmet, amelyekből az tűnik ki, hogy "isten országa" tulajdonképpen Jézussal már el is érkezett közénk. így (Mt. 12, 28) a démonok kiűzése után: "Dehaén Isten Leikével űzöm ki a gonoszlelket, akkor elérkezett hozzátok az Isten országa". Az újszövetség evangéliumokon kívüli szent iratain is végigfut az Isten-ország fogalmának ez a "jelen" és "végső idők" között hullámzó feszültsége. Szent Pál például kétségtelenül osztozott kor