A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
506 a katolikus Québec pen sem áll ellentétben. "A választások nyújtotta politikai opciók - így a Rélations cikke - nem mind egyenlő távolságra vannak az evangéliumi eszméktől". - Amit a Québec-i keresztények 30%-a el is hitt. .L.Je hogyan is áll a Québec-i egyház a maga berkeiben? A jezsuita Julien Harvey, a püspöki kar tartományi szinodusának teológusa, írta a Rélations-ban egyszer a montreali egyházról: "nem túlságosan, de azért rosszul áll az ügyünk". Egy 1972-es ankét, amelyet az érsek, Msgr. Paul Grégoire, ma sem akar közzétenni, mert elkedvetlenítő hatásától fél, csakugyan ezt mutatja. A megkeresztelteknek csak 30% -a jár rendszeresen vasárnapi misére (fiataloknál ez, 18-35 év között, leesikl2%rra), amikor tíz évvel ezelőtt Montreál katolikusainak még több mint 60%-a volt rendszeres vasárnapi misehallgató. A püspökök tudatában vannak ennek a gyors lemorzsolódásnak és pár éve sokat hangoztatják a "messzebb esők" lelki gondozásának szükségességét. A papi távozások száma is magas. Egész Kanadában 2,300 szerzetes (apácák, laikus testvérek, papok) léptek ki szerzetükből s a 28 francia nyelvű egyházmegyéből 267 világi pap (aműködő papság 6%-a) távozott 1971-72 között. Ebben nincs még benne néhány egyházmegye adata - mint pl. a montreálié sem - amelyek nem voltak hajlandók résztvenni az egész Kanadára kiterjedő ankétban. A hivatások csökkenő szám a a papság "elöregedésének" is okozója. Ma átlag életkoruk az ötven évnél tart. Az egyházmegyék a- nyagi helyzete sem olyan bíztató, mint régebben. Montreál több mint hatszáz ezer dolláros deficittel zárta évét s meghaladta volna az egy milliót, ha közben tartalékjait nem veszi igénybe. Az iskolákban, a- melyek katolikusnak is, nyilvánosnak is számítanak, ma a tanerőknek csak 60%-a hajlandó a vallásoktatásban tevékeny részt venni, a többiek élesen elhatárolják magukat a hittől és az egyháztól. A lázas újítók "kontesztáló" jelenségei múladozóban vannak. Ma egy harcias, jobboldali és konzervatív tábor hangoskodik, akik a ''hagyomány" nevében bírálják a püspöki kart, az egyházi intézményeket, az "újításokat" és nem utolsó sorban az új hitoktatási rendszert és katekizmust, amelyet "nem elég természetfelettinek" nyilvánítanak s tiltakozásaik nem egy helyen a hittankönyvek revíziójára kényszerítették a püspököket. Ezt a jelenséget humoros Québeciek csak "katekizmus háború" néven emlegették. A modern irányzatok közül gyors fejlődésbe lendült a karizmatikusok (katolikus pünkösdisták) mozgalma; tavaly nyáron ők voltak vendéglátói az amerikai keleti partokról érkezett karizm atikusok négyezres tömegének (háromnapos konferenciájuk volt Montreálban).
