A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
504 a katolikus Québec dél alatt). Ezekből a kis közösségekből feketék és fehérek együttműködésének gyakorlati formája van születőben. - A kolombiai vidéki lelkipásztoroknak szegény híveiket segítő magatartása a püspökök felfogására nagy hatást gyakorolt a vagyonbirtoklási kérdésekben. Az itt megnyilvánuló ellentétek alkalmával régebben mindig a nagybirtokos arisztokrácia jogai védelmében szálltak síkra a püspökök s a kisbirtokost vagy földmunkást marasztalták el. Ma legalább addig eljutottak, hogy a "hit" nevében nem avatkoznak be e kérdésekbe. E bből a vázlatos beszámolóból is kivehető a harmadik világ helyi egyházainak az a törekvése, hogy világi elitképzésük révén nem csak egyházi életük népbe gyökereztetésének célját szolgálják, hanem azt a távolabbi lehetőséget is, hogy a világi elit révén egyházaik a szekuláris intézmények és kultúra, a társadalmi berendezkedés és a politikai élet terére is közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhassanak. Prófétai jellegű bírálatuk, polgári engedelmesség-megtagadásuk a legautokratább kormányrendszereket is jobb belátásra bírhatja... Természetesen sok még a kívánnivaló ezekben a törekvésekben. A harmadik világ részéről még arra kellene helyi egyházaiknak törekedniük, hogy országos, "globális" stratégiát dolgozzanak ki; az új mozgalmak kezdeményezései nem lehetnek elég átütő erejűek, ha csak helyi, egyházközségi keretekből forrásoznak. - A világ-egyháznak pedig az lenne legfőbb teendője, hogy a fejlődő népek egyházainak ezt a törekvését támogassa. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyházainak keresztény bázisait hiába erősítik akkor, ha Amerika és Európa keresztényei nincsenek tudatában a harmadik világ egyházi vállalkozásainak nagy horderej ével, ha hatalmuk, befolyásuk és anyagisegítségük egész erejét nem hajlandók tudatosan a fejlődő országok egyházainak erre a munkájára áldozni. Politika és vallás • meg az egyház...-A. kcttolilcus GUxet>ec Québec-ipolitikaiéletnagyeseményeatavaly októberi választások voltak, amelyek a liberális (és federációs alapot valló) párt nagy győzelmével végződött az önállóságért küzdő "Québec-i párt" ellenében. M. Bourassa pártja a szavazatok 53%-át kapta s a "nemzetgyűlés" (parlament) 110 székéből nyolc híján mindet biztosíthatta magának. Sajátos választási módszerük mindig a győztes párt mandátumai
