A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
új lelki pásztori "stratégia 501 látónak jegyében folyt s ahol Nyerere, a katolikus elnök, egy sajátosan keresztény szocializmus kialakítását tűzte ki célul, amely kis agrár falú közösségekre ("ujama") támaszkodik, a klérus is rákényszerült új lelkipásztori módszerekkel kielégíteni az új igényeket. Az elnök nyomást gyakorolt az egyházra, hogy nevelési és lelkigondozási munkáját jobban összhangba hozza a keresztény szocializmust kialakítani szándékozó rendszerrel. Bár a püspökök nagy része óvatosnak és lassúnak bizonyult ezen a téren; az alsópapság annál találékonyabban működikazon, hogy az új társadalmi struktúrák igényeihez alkalmazza munkamódszerét. Az öt résztvevő ország közül a délamerikai Ko lombiaaz, amelyik legkevésbé szenvedett társadalmi nyugtalanságok miatt az utóbbi évtizedben s nagyon érdekes, hogy a többi országgal összehasonlítva a kolombiai egyház látszik legkevésbé tudatában lenni annak, hogy a társadalmi rend átalakításában neki is lenne valami szerepe. - A konferencia Kolombia esetében is igazolva látja azt a felfogását, hogy mindig bizonyos krízisre van szükség ahhoz, hogy egy egyházban a belső megújulás a társadalmi rend változásaira is hatással legyen. Az is a konferencián résztvevők meggyőződéséhez tartozik, hogy Isten "felszabadító ereje" az egyházon belül és kívül is működik. Brazíliában is, Dél-Afrikában is akadnak olyan helyi egyházi közösségek, amelyek azzal ébresztgetik a társadalom lelkiismeretét, hogy a maguk életstílusával adnak példát a társadalmi igazságosság megvalósításának lehetőségeihez. Tanzániában viszont az állam világi vezetői késztetik az egyházat a társadalmi igazságosság terén való vezetőszerepének, és feladatainak felismerésére. Ahogy egy résztvevő teológus mondotta: "Bizonyos esetekben a helyi egyházak képviselik a próféták dinamizmusát idejétmúlt világi intézmények és szokások ellenében; másutt meg mintha Isten az egyházakon kívüli erők révén hívja fel az egyházi közösségek figyelmét arra, hogy ne álljanak ellen a történelem sodrásának és pótolják a múlasztottakat". M ásik fontos észrevétele volt a konferenciának a "külföldi segély" jelentősége (munkaerőben, pénzben és eszmékben) az öt ország katolikus öntudatának ébresztgetésében a "szociále" terén. Ugyanakkor azt sem titkolták, hogy ez a külföldi hatás néha negatív következményekkel is járhat. FBrazíliában például francia papok voltak azok, akik a hatvanas é- vekben Európából ültették át ide a lakóhelyekhez kötött, kis imaközösségek szervezését, melyeknek vezetői világiak. A Fülöp-szige-
