A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-10-01 / 10. szám

hatása. Benne előre igazolódott, hogy Krisztus, mint Fő, bevonja saját dicsőségébe titokzatos testének tagjait. (Gál Ferenc)

qz ima megszabadítja lelkünket az anyagtól, magasba emeli, mint léggömböt a meleg levegő. Minél többet imádkozik valaki, annál inkább kívánja az imádságot. Lelke belemerül, elsüllyed, elvesz az Istennel való beszélgetés örömeiben. • A jó Istennek nincsen ránk szüksége; ha tehát a- jánlja nekünk az imádságot, ez azért történik, mert boldogságunkat akarja, s mert ez csak így található meg. Mikor látja, hogy feléje közeledünk, szíve lehajlik az ő kis teremtményeihez, mintáz édesapa lehajlik meghallgatni kisfiát, ha az szál hozzá...

(Vianney Szent János)

Aliért nem írja le?- s ha már leírta - miért nem küldi el nekünk életének egy mélyebb vallási élményét, vagy emlékeiből valamit egy példás szülőről, ismerőséről, tanáráról vagy papjáról? Szívesen leközöljük s olvasóink is - tudjuk - szívesen fogják fogadni. Tegyük közkinccsé életünknek az ilyenfajta tapasztalatait! Ez is egy módja az apostolkodásnak...

MONDATOK-MUTATÓBA...

(következő számunkból) "A halál, az ítélet, mennyország és pokol olyan kezdetleges eszmei tálalásban kerül a hívek elé, hogy sokszor a józan észt és erkölcsi érzékünket egyaránt sérti. A velük kapcsolatos, hallucinációkra emlékezt tő leírások pedig az egyház terrorizáló vállalkozásának látszanak arra, hogy amit szeretettel el nem érhetett, legalább a félelem és rettegés révén biztosítsa." (A halál után) - "Seydna Ba pásztor volt. Rongyokban lógó burnuszábán kóborol Dakar utcáin s minden járókelőt megszólít: Nem láttad a nyájamat? - A szárazság pusztította el állatait, az vette el az eszét.” (ÉhínségAfrikában) - Ázsia, Afrika és Dél-Amerika hely! egyházai hiába vertek gyökeret, hiába életerősek, ha Európa és Eszak-Amerika keresztényei nem eléggé evangéliumion keresztények, ha nem hajlandók jólétüket és gazdagságukat megosztani a szegényebbekkel." (Lelkipásztori sztratégia - arccal a harmadik világnak) • "Az iskola igazgatójának kellemetlen meglepetést okozott, hogy egy marxizmus-leninizmusból kitűnőre vizsgázottdiákjukról kiderült, hogy hívő. Hogyan lehetséges ez? - kérdezték a fiútól. Az ezt válaszolta: Nincs ebben semmi különös. Marxról és Leninről vizsgáztattak. Az ő eszméiket és álláspontjukat jól ismerem. Azt viszont senki se kérdezte a vizsgáztatók közül: mi az én álláspontom." (Ateistává-nevelés a Szovjetunióban)