A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-10-01 / 10. szám
480 apróságok lődésben lévő népek segélyirodáját. Tanulság? Kétségtelenül keresztényibb lenne, ha a kiugrott apátokat inkább imáink, mint pletykáink kísérnék. .. A volt apát legújabb sajtó-panaszát is megértjük: hallatni akart magáról. A kiugrottak számára mindig fájdalmas felfedezés, hogy elfeledkeztek róluk. Pár hétig szenzáció csak "merész lépésük!1, aztán - ahogyan mifelénk mondanák - a kutya se törődik velük. ellesett gondolatok Q fiatalság ma az egész világon egyforma. Majdnem ugyanazokat a dalokat éneklik, ugyanazokata jelszavakat kiáltozzák teli tüdővel mindenütt és egyformán ellenségük a tekintély. Keleten és Nyugaton egyaránt visszautasítják, hogy mások szabják meg nekik, mit tegyenek és mit ne tegyenek. Az erkölcsi törvényeket mind i- dejüket múltaknak gondolják. Az ilyen törvényekkel kapcsolatos nehézségek rendszerint okai a hittel való szakításuknak is. A legtöbb fiatal ma van olyan egyeneslelkű, hogy inkább leszámoló szentmisével és a szentségekhez járulással, ha Isten parancsait nem tudja betartani. Ha nem tudnak őszinte javulást ígérni, inkább nem térdelnek be a gyóntatószékbe. - Da ez csak a negatív oldala az igazságnak. A mai fiatalságnak nem egyszer magasabb eszményei vannak, mint szüleiknek voltak fiatalkorukban. Sokkalönzeflenebbek, sokkal jobban együtt éreznek a szegénnyel, sokkal jobban fáj nekik például az afrikaiak éhínsége, a háborúk és üldözések áldozatainak szenvedése. - Sok hívő fiatalt fájdalmasan érint korosztályuknak hitehagyása s annak felismerése, hogy az egyháznak kötelessége a bűn elítélése - ez viszont nem fogja visszahozni soraikba a hittől elfordultakat. • Igen, az egyháznak az a feladata, hogy Krisztus törvényét hirdesse, de halálosan unalmassá válik, ha csak akkor hallatja szavát, amikor fogamzásgátlás, magzatelhajtás vagy válás kerül szóba. Itt lenne az ideje, hogy arról is beszéljünk: az egyház nemcsak a- zért van, hogy elítéljen, hanem elsősorban azért, hogy segítsen bennünket Isten szeretetében és embertársaink szolgálatában. (Heenan bíboros) Egészen szeretet ben élt Mária, azért a bűn ellen nem kellett küzdenie. Figyelmét és erejét a pozitív feladatokra fordíthatta. Bár mentes volt a belső természet rendezetlenségétől, a bűnös hajlamoktól, az emberi test e- sendősége, a lét bizonytalansága, a közösségi élet terhei őrá is nehezedtek. Az élet az ő számára is állandó felhívás volt munkára, imára, türelemre, ki tartóira, az emberek megértésére, megbocsátásra és okos kezdeményezésre. Élete azt mutatja, hogy különleges módon osztozott Krisztus é- létében és halálában, így különleges módon kell osztoznia feltámadásában és dicsőségében is. Megdicsőülése nem volt egyéb, mint a kegyelem végső