A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-10-01 / 10. szám
472 a múlt terhe dását erélyesen visszautasítsák - a pápa 1964-es indiai útja alkalmával, akinek goai programját sérelmezte a portugál kormány (három éve küllebbítette őket akkor erről a gyarmatukról az 1947 óta önálló India). Egy püspökük azonban mégis volt, aki már az ötvenes években hallatta a szavát és kifogásolta a kormány nemtörődömségét a munkás osztállyal szemben s politikai szabadságjogokat hiányolt. Portó püspöke volt ez, Msgr. Ferreira-Gomez. A kormány megbízásából egy neves portugál publicista írt 1958 szeptemberében egy véresszájú és nagy példányszámban kiadott könyvecskét ellene s Salazar nyíltan és ismételten "békebontónak" mondta a püspököt. A püspök válaszolt a támadásokra. "Őszintéknek kell lennünk - írta - olykor a brutalitásig őszintének. Csak így mutathatunk rá mindenki által érthetően arN é hón y adat Portugáliáról: j íz millió lakos. Átlagkeresetük legalacsonyabb Nyugat-Európában. Nagy számban vándorolnak ki az országból. 95%-ban katolikusok, de a vallásukat gyakorlók száma vidékenkint változó (északon 70%, dóién 11%). Északi felében egy pap jut 600 hívőre, délen és Lisszabonban egy pap 4500 hívőre. A hivatások számának visszaesése miatt több kisebb egyházmegye szemináriumát bezárták, a lisszaboniban, ahol néhány éve 200 szeminarista volt, tavaly összesen tizenhármán voltak. Az egyház és állam viszonyát egy konkordátum (1940) és egy missziós megegyezés (1941) szabályozza. Ez utóbbi gyarmati misszióikat kiveszi az illetékes római kongregáció alól s a portugál államnak rendeli alá. Hadseregében (218 ezer fő) 2 és 4 év a szolgálati idő a fegyvernemeknek megfelelően. Egységeiknek kétharmada az afrikai gyarmatokon harcol. Költségvetésüknek e harcok miatt több mint felét emésztik fel a hadügyi kiadások (1972-ben 22 milliárd eszkudóból 12 milliárd és négyszáz millió). ra, hogy a portugál korporációs rendszer (hivatásrendiség) örve a- latt szervezkedési jogától fosztottuk meg a munkásságot." A püspöknek számkivetésbe kellett mennie, ahonnét csak tizenegy év múltával térhetett vissza. 1969 nyarán érkezett vissza s ha az évek során vesztett is dinamizmusából, első szava a szabad sajtó hiányolása volt. "Szabad sajtóra van szükségünk - mondotta - s jó lenne, ha belátnánk, hogy erre még a katolikus sajtónál is nagyobb szükségünk van manapság, amikor az egészséges közéleiben az orientációk pluralizmusának kell érvényesülnie." Püspökségének 'justitia et Pax" kommissiója 1972-ben tanulmányt dolgozott ki Portugália gyarmati háborújáról, amelyet természetesen nem tehettek közzé. Ilyen kitételek voltak benne: "Magát a portugál népet sohasem