A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
44 apróságok ta 1867-ben. Ma is "szól” ez az orgonája a pécsi zsinagógában. Második alkotása (az ormánysági Bogdása 14. századbeli templomának orgonája) után hívta meg Haynald érsek Kalocsára "érseki orgonaépítőnek", itteni orgonáján Liszt Ferenc is játszott s rögtön írt is Szekszárdra jóbarátjának, Auguszt bárónak, hogy a pesti zeneakadémia orgonáját is Angszterrel kell elkészíttetni. - A pécsi 52 változatos orgona mindenesetre európai hírnevet szerzett a mesternek, akinek fiai is a "szakmában maradtak" s az ország legnagyobb orgonájának lettek építői a szegedi dómban. "Szép életem volt, mert az egészet áténekeltem" - mondogatta magáról Túri Andrásné, szül. Szécsényl Rozália, a mátraverebélyl búcsújárások nemrégiben elhunyt "előénekes" Rozi nénije. Az utóbbi években a magyar egyházi énekek gyüirói Is felfigyeltek reás hangszalagra rögzítették "fejében hordott" énektárát, főként olyan Mária-énekeket, amelyeknek sem dallama, sem szövege nem szerepelt az eddig nyomtatásban is megjelent énekgyűjteményekben. A tőle hallott ismeretlen Márla-éne- keket a búcsúsok vitték szét az ország minden tájára. Prímásl városunk, Esztergom, alapításának mlllénlumát (ezredik évfordulóját) könyv ki ál I f fással ünnepelte. "Könyvek és oklevelek Esztergomról" volt a kiállítás címe, amelyet a Babits Mihály városi könyvtár és az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár karöl tv e rendezett. A kiállítást ünnepélyesen dr. Várkonyi Imre prépost kanonok nyitotta meg, mintáz Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója. visszafelé sült el... "ez igazán minősíthetetlen és a legvérlázítóbb levél, amit eddig egy érseknek a tollából olvastam" - mondta felháborodva Norbert Greinacher professzor, a tűbingeni egyetem lelkipásztorkodástanl tanszékének tulajdonosa. A levél, aminek másolatát olvasta, Msgr. Corrado Bafile, bonni nuncius aláírását viselte s a diplomata érsek főnökéhez, Jean Villot bíboros államtitkárhoz volt címezve. Szigorúan bizalmas írás volt; az államtitkárság egyik németbarát tisztviselője azonban "visszajátszotta" a német papság kezébe s köztudatba kerülve osztatlan megdöbbenést keltett a német főpapok és az alsópapság soraiban. A nuncius ugyanis azt írta benne az államtitkárnak, hogy "szerényen javasolná" Msgr. Wilhelm Kempf, az egy millió hívőt számláló limburgiegyházmegye püspökének "nyugállományba kényszerítését. S mindezt "amilyen gyorsan csak lehetséges"- így a levélben. A római névtelen levélátjátszó a limburgi papoknak küldte meg a másolatot - mint kísérő soraiban írta - csak azért, hogy "végre észrevegyék, miféle szovjet módszerekkel intri-
