A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-07-01 / 7. szám

a "Teremtés könyve'

295

majd ebből a világból. És meghalni is szépen és emberhez méltóan, keserűség nélkül is csak az tud, akiben a rendetlen ragaszkodás szálai elszáradtak, mint a köldök-zsinór, és nem akadályoznak majd bennünket, hogy Isten országába, mint Isten igazi gyermekei, beleszülessünk és új életet kezdjünk.

(Szeder Mihály)

Orbán Miklósi

könyve ’

A Szentírás teremtéstörténetének az értelmezése

Fejlődés eredménye*e a teremtés-történet tiszta egy-isten-fogalma?

^yVJózes első könyve, a Teremtés könyve, első fejezetét tanúimá- ' * nyozva elsőnek azt állapíthatjuk meg, hogy a Kr.e. 5. században dolgozó szent szerzőnek a célja hit védelem volt. A sok- istenhívő népek között élő és e népek vallási és művelődési hatása alatt álló zsidóságnak azt hirdette, hogy csak egy Isten van, a világon minden ennek az egy Istennek az alkotása. Tehát népének monoteizmusát védte a szomszédos népeknek a politeizmusával szemben. Az egész vallástörténetben nem találunk hasonlót. Teljesen e- gyedülálló tény az, hogy kétezer-ötszáz évvel ezelőtt a közelkeleti népek politeista vallási világába beékelt zsidó nép az egyistenhitnek ezt a tisztult fogalmát vallotta magáénak. Izrael vallásának az alapja az egyetlen egy Istenbe vetett hit volt.

Mi is egyistenhívők vagyunk. De a mi egyistenhitünket Izrael monoteizmusától kétezer-ötszáz - háromezer év választja el. Tehát fóltehetjük, hogy ami egyisten-fogalmunk sokkal gazdagabb és árnyaltabb, mint volt a zsidóság egyisten-fogalma a Kr.e. első évezredben. De ennek ellenére tagadhatatlan, hogy Izrael egyisten-fogalmával messze fölötte állt a környező népeknek, jóllehet Egyiptom és Babilon meg Assztír kultúrája jóval magasabb volt, mint e kicsiny nép kultúrája.

Hogyan jutott a választott népe monoteizmus birtokába? Mesz- sze járnánk a valóságtól, ha azt gondolnánk, hogy bölcseleti eszme- futtatások eredménye ez a monoteizmus. Könnyű dolog lenne a prob-