A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-03-01 / 3. szám

a pánortodox zsinat 115 tékesek, hanem egyedül az egyetemes zsinatok. Annál szembeötlőbb viszont, hogy ilyen beállítottságuk mellett az ortodoxok ezerkétszáz év óta egyetlen zsinatot sem tartottak. Az utolsó, általuk is egyetemesnek ismert zsinat a 787-ben tartott níceai. Az viszont igaz, hogy a keleti egyház is tudatában van ennek a visszás állapotnak és századunkban nem egy kísérletet tett egy ilyen régóta esedékes egyetemes zsinat megszervezésére. III. Bazíliusz, konstantinápolyi pátriárka az 1923-ban tartott ortodox konferencián egy ilyen zsinat összehívásának ügyében buzgól- kodott s 1926 pünkösdjére egybe is hívott volna az Athos-hegyi kolos­torba egy ilyen gyülekezetei a keleti egyházak delegátusaiból, de szer­vezési nehézségek miatt semmi sem lett belőle. A közben elhunyt Ba­zíliusz helyébe kerülő II. Phótiusz 1932-re akart egy ilyen zsinatot egybehívni, de neki is le kellett mondania tervéről s megelégednie egy 1936 végén Athénben összegyűlt keleti teológus-kongresszussal. A zsinat tervét újból a nemrég (1972) elhunyt Athenagorász vette újból elő s fáradhatatlan buzgólkodásának volt köszönhető, hogy 1961 őszén Rhodosz szigetén sikerült egy igazán pánortodoxkongresz- szust tartani tizenkét autokefális (önálló) keleti egyházuk részvételé­vel, amelyen a pátriárka megbízásából Krizosztomosz, mírai metrcr- polita elnökölt (vezetését az eleinte ellenkező orosz ortodoxok is el­fogadták) s ez a kongresszus foglalkozott azoknak a témáknak kivá­logatásával, amelyek egy későbbi zsinaton tárgyalásra kerülnek. A készülő zsinatot nem nevezték "egyetemesnek". Nem azért, mert a- zon a nyugati egyház nem vett volna részt, hanem mert felfogásuk szerint az ősi nagy zsinatokat is csak az egyház későbbi meggyőző­dése hívta "egyetemeseknek". Ez a felfogás ugyan történetileg nem állja meg a helyét, mert ezek a zsinatok Efezustól (431) kezdve ma­guk is egyetemeseknek vallották magukat, de ettől eltekintve tény az, hogy a készülő pánortodox zsinat "a szent ortodox egyház nagy és szent szinodusa lesz, nem egyetemes zsinata. a zsinat témáinak vázlata A rodoszi konferencián hat bizottság alakult a hat legfőbb té­makör kidolgozására. Előkészítő kommissiójuk komoly munkába kezdett s az 1971-ben a Genf melletti Chambésy-ben tartott gyűlé­sükön a már említett Krizosztomosz metropolita egy homíliájában sorolta elő a bizottságoktól kidolgozott témaköröket. l)Az ortodox hívők elfogadják az isteni kinyilatkoztatást. Az Isten örök Igéje által adott kinyilatkoztatásnak azonban észrevehető hatóerővé kell válnia a hívek életében, ezért kell új élettel megtöl­teni az egyház hagyományait.

Next

/
Thumbnails
Contents