A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-01 / 3. szám
104 a "Teremtés könyve pen a teremtéstörténetét, a szentíró, aki a Kr. e. V. században zsidó honfitársainak és hitsorsosainak a szomszédos népektheogóniai és kozmogóniai mítoszaival * szemben hirdeti: csak egy Isten van és minden a világon, a nagy világtájak és ezek valamennyi ékessége, ennek az egy Istennek az alkotása. A szentíró nem akar semmi mást, mint hogy ezt a vallási igazságot közölje. Korának embere - tehát kifejezései, képei, gondolatvezetése, mind korát tükrözi, annak hatása alatt áll. Nem akar tudományos világképet nyújtani, nem is lett volna erre képes. Nem kívánja cáfolni korának az anyagi világ természetéről vallott felfogását, csak a politeizmussal és ennek a zsidóság körében fellelhető csökevényeivel száll perbe, a babiloni mítoszok befolyására kialakult világképet tisztítja meg energikus kézzel a pogány elemektől. Ezért nem lehet egymással szembeállítani a természettudományok által kiépített mai világképünket a biblia teremtés- történetének a világképével. A kettőnek semmi köze sincs egymáshoz, egymást nem cáfolhatják, egymással nem vitázhatnak, egyik nem dönti meg a másikat, ugyanis mindegyik, a tudomány is meg a Biblia is, a maga síkján az igazságot birtokolja. A szentírás vallási állításainak a tévedés-mentességét nem veszélyezteti az anyagi világ, az élet és az ember eredetére vonatkozó egyetlen tudományos megállapítás, vagy hipotézis sem. A szentírás Isten által sugallmazott mű. De sugall- mazottságát - amint a zsinat is tanítja - nem szabad másra, csak az általa hirdetett vallási igaz Ságokra kiterjesztenünk. A jelen esetben az író által hirdetett vallási igazság az író korának szellemi miliőjében jelenik meg, a szerző kifejezéseit is onnan veszi és eszébe sem jut, hogy kora világképének alapformáit megtámadja, ezt csak a metafizikai tévedésektől, a torz vallási hiedelmektől tisztítja meg. A környező népek sokisten-hitével szemben az egy-isten-hltet erősíti. A természet elemeit megfosztja istenség jellegüktől, korának világképét megtartva, azt mítosztalanítja. A babiloni mitológia egymással harcban álló isteneitől s az emberek e harc következtében fentálló létbizonytalanságától akarja megszabadítani népe lelkét. A romboló erőkként ábrázolt és szömyeteggekkel terhes elemeket úgy mutatjabe, * Mítosz (görög szó) eredeti jelentését szó, beszéd, elbeszélés. Mai jelentései bitrege, vagylsa vallás tárgyköréhez tartozó történet, amely az istenek keletkezésére, életére, működésére vonatkozik. Kialakulásában a képzelőerőnek van nagy szerepe. így lesznek az ősökből múlt ködébe vesző bősök, a hősökből istenek s így alakul ki a világ ismeretlen és titokzatos keletkezésének valamilyen magyarázata. "Theogóniai” az istenek eredetére, "kozmogóniai” a világ keletkezésére, természeti folyamataira és jelenségeire vonatkozó mítosz.
