A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-12-01 / 12. szám

44

apróságok

jók, hogy a Szentatya ezek megtervezésére is bizonyos irányító hatást gyakorol. Az mindenesetre igaz, hogy aki ezekre a szándékokra imádkozik, az szinte "a Szentatyával együtt" imádkozik; 0 is ezekért az Egyház egészét érintő, lényeges "ügyekért" könyörög a Mindenhatóhoz. Biztosak vagyunk benne, hogy kedves olvasóink is tevékenyen kapcsolódnak bele az Egyháznak ebbe az egeket ostromló imahadiáratába, amely így megsokszorozott erővel esdi le földünkre és az emberiségre a jó Isten áldását. • Érdemes talán arra is emlékeztetnünk, hogy az imaapostolságmozgalma a Jézus Szíve tiszteletből fejlődött ki. Francis Gautrelet, francia jezsuita indította el 1844-ben Vals-ban (Le Puy mellett, HauteLoire départementben), de a köztudatban későbbi megszervezője, a neves Henri Ra- miére atya szerepel mint alapító. A mozgalom eredeti nevém "Az Imaapostolság, a Jézus Szívével egyesült szívek Szent Ligája" volt. Alapgondolata, hogy az apostoli lelkületű keresztény nem elégedhet meg a maga számára biztosított üdvösséggel, hanem másokén is munkálkodik. Mivel az Istentől elforduló világ üdvösségéhez Isten kegyelme szükséges, ezt pedig rendszerint imával (liturgikus közösségivel vagy egyénivel) biztosíthatjuk, az imaapostolság mozgalmának tagjai imájukkal esdik le Isten áldását embertársaikra és a világra. Az apostol kodás résztvevői napi felajánlóimát mondanak a Szent Szív tiszteletére, legalább egyszer egy hónapban engesztelő szentáldozást végeznek és naponta legalább egy tized Rózsafűzért imádkoznak. Tíz évvel ezelőtti adatok szerint 140 ezer központjukban 38 millió tagot számlál tak.

négy fia volt és két leánya. Szelíd és hűséges asszonya termetes hentes-családból született. Nem kortársunk ez a cipész, 1575-1624 között élt Alsó-Sziléziában, a Neisse menti Görlitz- rci7marlia ^en. ^ég csak katolikus sem volt, hanemlu- VwILIIlUUlU teránus. Mesterlevelét hosszas vándorévek u- tán 1599-ben szerezte meg és 1612-ben (több évre visszatekintő lelki tusakodás végén) egy misztikus élményekről tanúskodó művet adott ki "Morgenröte im Anfang" címmel. Bár ez az írása sokban az írói kezdet nyomait mutatja és csak korlátozott szűk körben terjedt el, szerzőjét egyszerre ismertté tette. 1619-től gyors egymásutánban jelentek meg további írásai. "Német bölcs "- nek (Philosophus teutonicus) nevezték és stílusa Isten létének és működésének, "mindenekalapokának" ecsetelésében valóban magas spekulatív képességet és szokatlanul gazdag, szinte mitológiai époszba illő, hasonlatokkal telített nyelvezetet árul el. Luteránus kortársai eretneknek tartották, pár évre ki is tiltották Görlitzből és sírja mellől is kidöntötték azt a díszes keresztet, amit barátai állítottak em-