A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
Libanon... 25 számú ajánlkozását (rendőrségnél, katonaságnál) anyagi helyzetük is magyarázza - ők a szegényebb, a vagyontalan népréteg. A libanoni keresztények a muzulmán tengerben a nyugateurópai hatalmakat rendszerint nemcsak Vallási közületek a külföld zsoldjában a keresztény testvériség nemes eszméi miatt érdekelték. Létük és sorsuk iránt való érdeklődésük általában politikai érdekektől volt mindig elszínezve. A maroniták például márakeresz- teshadak számára is előnyös jogcímekkel szolgáltak. Amikor pedig a 16. században I. Ferenc francia király az ozmán hatalom alatt élő keresztények védnökévé teszi Franciaországot, a latin egyház hit- hirdetői nemcsak a hitnek, hanem a nyugateurópai kultúrérdekeknek és - sokszor szándéktalan naivitással - a politikai befolyásnak is hordozói lettek. A magániskolák rendszerét - ahol természetesen francia nyelven ment az oktatás - ezek a misszionáriusok építették ki Libanonban. A francia jezsuiták 1881-ben (francia) katolikus egyetemet alapítanak Beyrouth-ban. Libanon maga csak 1953-ban nyitja meg állami egyetemét s ehhez 1966-ban harmadik legfelsőbb oktatási intézményként csatlakozik az arab egyetem. Ahogy az egyetemek, úgy más főiskolák alapításában is fellelhetők a vallási és politikai háttér által szolgáltatott okok és jogcímek. A külföldi hithírdetőknek legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy egy békés vallási koegzisztencia megteremtésén működjenek. Megjelenésük inkább egy nagy "lélekvadászat" beindító kürtjele, amely keserű harcokat támasztott. - Az angolok sem nézték tétlenül a franciák előretörését. Ők a drúzok "pártfogói" lettek s mesterkedéseiknek köszönhető az a véres keresztényüldözés, amelyik 1840-60 között elborította ezt a vidéket. - A nyugati hatalmak "kötélhúzása" - finomabb és rejtettebb formában ugyan - de ma sem hiányzik a libanoni életből. A katolikus közösségek még ma is biztosítják a francia érdekek különleges tekintetbevételét Libanonban. A legújabb i- dőkben aztán Egyiptom is csatlakozott a "kötélhúzókhoz". Főként a szunniták révén igyekszik előnyöket biztosítani magának. Ez az állapot aztán természetes következményként hozza magával, hogy a libanoni Vallási vezetők mint politikai hatalmi tényezők vallási vezetők egyben kimagasló politikai erőtényezők is. Külföldtől (a megfelelő pártfogók oldaláról) támogatva, a nagy családok belső barátaiként (akiknek fiait a ha-
