A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
14- No, szervusz vacsora, szivar smiegymás - sóhajtott az orvos magában. O A lőcsfalvi pap is le- s felsétált az ebédlőben. Hallotta, hogy Julis asszony készülődik. Az asztal meg volt terítve. Pár perc és leülhet, hogy elköltse kedvenc vacsoráját. Julis asszony már hozta volna be a levest, amikor zörögtek az ajtón.- A Főurat keresik! - szólt be Julis asszony. Az ajtóban egy ismeretlen atyafi állott.- No, mi olyan sürgős kendnek, - mordul rá a pap - hogy még vacsorázni sem enged?- Igen sürgős dolog, főtisztelendő úr. Elet vagy halál. Az orvost már el is küldtem, de a pap is kell.- Tán valami szerencsétlenség történt?- Olyasféle. De most nincs idő a magyarázgatásra. Sürgős. Siessen! - rendelkezett, mint valami tábornok az alantasaival.- De hát hova a csudába menjek? Kihez?- A Kovályékhoz, a padári hegy végin.- No, Julis asszony, tegye melegre az ételt. Gyuri nem kell. Mire izenek neki és előáll, akkorra gyalog majdnem ott is vagyok. Az atyafi pedig eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. O Kovály gazda meg a felesége ott álltak a dikó mellett. Rajta fekszik Bandi, a fiuk. Lehet vagy 12-13 éves a gyerkőc. Eszméletlen. Lázában néha remeg és rángatózik a teste.- Megvizsgáltam minden részit - mondja a gazda a feleségének - törés nincs sehol. A sebet a csípején meg bekötöztem, a vérzés elállt.- Jaj, csak megmaradna! - sóhajt az asszony.- Megmarad! - szól a gazda, fitogtatva orvosi tudományát, mert katonáéknál szanitéc volt. így hát tudta, mit csinál.- Nem von’ jó doktort híni? - súgja az asszony.- Kell ide doktor! Látod, én megkezeltem. Reggelre kutya baja se lesz.- Jaj, csak úgy vóna! Kopogtatnak az ajtón. Odafut a feleség az ajtóhoz. Tán a szomszédok. ..- Jaj, doktor úr, éppen emlegettük. De hát mink nem küldtünk a doktorúrér’!- Én nem tudom. De egy ember megállított az erdőben. Épp Padárról jöttem hazafelé. Azt mondta, jöjjek ide, mert "élet vagy halál"... (a lőcsfalvi pap naplójából)
