A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
10 római sétál val utána tudták meg. Valószínű, hogy kezdetben III. Sixtus pápa a Szent Péter bazilika karácsonyi liturgiájának a rendjén nem változtatott, csak megengedte, hogy az Esquilínuson újjáépített bazilikában is imádkozzák el a vigília zsolozsmáját és utána egy szentmisét is mondjanak. III. Sixtus pápa valószínűen hallott arról, hogy a jeruzsá- lemi egyház hívei karácsony éjjelén a betlehemi barlanghoz gyűltek össze, ott imádkozták el az éjszakai zsolozsmát és ott mondott nekik a püspök még éjjel egy szentmisét. III. Sixtus hamarosan úgy rendelkezett, hogy karácsony ünnepének az éjszakai zsolozsmáját a római papság a hívekkel az Esquilínuson emelkedő Santa Maria Maggiore bazilikában mondja. Éjfélkor a pápa a főoltárnál szentmisét celebrált, de ezen senki más nem áldozott. A pápa első miséje után folytatták a zsolozsmát: a Laudes zsoltárait imádkozták. Már hajnal felé járt, amikor ezt a zsolozsmát befejezték. Rövid pihenő után a pápa miseornátusban a Santa Maria Maggiore bazilikából papjai és a hívek kíséretében átvonulta Szent Anasztázia templomba és itt mondta el az ünnep második miséjét, amit a népi hagyomány, mint a pásztorok miséjét szokott emlegetni. Ennek a második misének az eredete is kifejezetten római. A 4. századtól kezdve a Palatínus domb alján a bizánci kormányzó palotája közelében állt a Szent Anasztázia templom. E templomot a saját birtokán egy Anasztázia nevű, buzgó keresztény nő építtette és e- redetileg - jeruzsálemi példátkövetve - ezt a templomot az Úr Jézus feltámadása titkának szentelték, csak az 5. század végén kezdték e templomban Szent Anasztáziát, a december 25-én Sirmiumban lefejezett keresztény szüzet tisztelni. A 6. század elején Simmachus pápa Szent Anasztázis nevét a misekánonba is bevette, de a század közepén, III. János pápa éveiben, amikor a bizánci fennhatóság megszűnt, a római Egyház liturgiájából Szent Anasztázia szűz és vértanú ünnepének miséje is eltűnt, helyébe a karácsonyi ünnep második miséje lépett, bár eközben a vértanú szűzről is a legújabb időkig megemlékeztek. A Szent Anasztázia templomból a pápa egészen a 11. század közepéig egyenesen a Szent Péter bazilikába ment, hogy ünnepélyes misét pontifikáljon. 800 karácsonyán itt, a Szent Péter bazilikában koronázta meg III. Leó pápa Nagy Károlyt császárrá. A 14. századig a római papság és a hívek is a pápa Szent Péter bazilikában mondott ünnepi miséje közben áldoztak meg, csak a 14. századtól volt szokásban, hogy a klérus a pápa Szent Anasztázia templomban mondott karácsonyi második miséje közben vette magához az Úr testét és vérét. Ha a pápa máso
