A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
8 m é // f ét j # / # & Orbán Miklós S.J. romai sétál KARÁCSONY A KÖZÉPKOR RÓMÁJÁBAN I iturgia-történeti áttekintés mostani írásunk. A karácsony ünnepén szokásos három mise eredetét szeretnénk bemutatni. Az éjféli mise az "angyalok miséje", hajnalban a "pásztorok miséjét" mondják a papok és karácsony napján délelőtt az "ünnepi" nagymisét ér neklik. Sokszor hallottuk ezt és nem egy hívő minden esztendőben mind a három misén megjelenik. De mi az eredete annak a szokásnak, hogy karácsony ünnepén minden pap három szentmisét mondhat? E gyakorlat gyökere a középkor római egyházának életébe nyúlik le. Az örök város püspöke volt az első, aki Jézus Krisztus születését három szentmise mondásával ünnepelte meg. Az 5. század elejéig a nagy pápai liturgia helye a Szent Péter bazilika volt. Az a bazilika természetesen, amelyet még Nagy Konstantin császár építtetett Szent Péter apostol vér tanúságának a helyén a vatikáni domb alján. Az ünnep előestéjén, helyesebben késő délután a pápa papságával és a hívekkel elimádkozta az ünnepre előkészítő vigilia zsolozsmáját. Az éjszaka óráiban, első kakasszóra, kezdték meg magának az ünnepnek a zsolozsmáját. Az ünnepi misére csak a délelőtt folyamán került sor, amikor a zsolozsmának az ú.n. tercia hóráját is elimádkozták. Innen eredt az a legújabb reformig érvényben volt szokás, hogy a pápai nagymise előtt a pápa jelenlétében imádkozta el a bazilika káptalanja a terciát és a pápa csak ennek végeztével tette le fehér palástját és öltötte magára a miseruhát. 431- ből fentmaradt I. Caelestin pápának egy levele. II. Tlieodosiusnak írta, beszámolva arról, hogy karácsony ünnepén, amikor az egész keresztény nép a Szent Péter bazilikában volt, fölolvasták az Efezus- ban tartott egyetemes zsinat sikeréről szóló jelentést: a zsinat min-