A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
24 1773.1973 erejét és befolyását kell elsősorban csökkentenie - gondolta - s ehhez előbb a pápaság védelmezőit, a jezsuitákat kell az útból eltávolítania. Erre csakhamar kitűnő alkalma adódott. Dél-BrazÜiában az atyáktól redukciókba szervezett indiánok harcoltak az őket bizonyos határkiigazítás címén áttelepíteni kívánó katonai csapatokkal. Az ebből adódó zavart nem volt nehéz a jezsuiták nyakába varrni, akik a "maguk államát akarták az indiánokkal megalapíttatni" s a gyarmati hatóságoknak is "azért nem engedelmeskednek, mert az aranyat és a rabszolgakereskedést egyedül a maguk kezébe szeretnék kaparintani" - így szólt a Pombal-féle propaganda. Gondoskodtak arról, hogy ez a ferde beállítású hírverés az európai udvarokba is, az egyházi állam területére is nyomtatásban és bő példányszámban bekerülhessen és senki sem csodálkozott, amikor 1757-ben a portugál királyi udvarból a jezsuita gyóntatóknak és tanácsosoknak kiadták az útját. A jezsuitákkal való végső leszámoláshoz egy "merénylet" ü- rügye adta Pombal kezébe az adut. 1758 szeptember elején egy sötét és megvilágítatlan lépcsőházban félrelépett és megsebesült a király. Októberben Pombál Tavóra őrgrófját nevezte meg az uralkodó életére törő kísérlet tetteseként; családjával együtt kivégeztette s az egész "gaztett" köré a jezsuitáktól kiinduló szervezkedés meséjét kerekítette. 1759 januárjában ennek az "összeesküvésnek" büntetéseként oszlatták fel a jezsuita rendet Portugáliában és gyarmati birtokain. Házaikat, javaikat természetesen lefoglalták, az országból 1700, Délamerikából 900 jezsuitát utasítottak ki; a nevesebb a- tyák közül 250 a hírhedt Szt. Julián börtön rabja lett; közülük csak 162 szabadult Pombal halála után. Öt és fél évi szenvedés után ebben a börtönben halt meg a magyar Fáy Dávid Alajos atya is, aki a brazíliai missziókban működött. Az üldözésnek a "merénylet" képezte jogi alapját s a "kivizsgálásnak" komikus epizódjai is voltak. Pombal Francisco Saldanha bíborost, lisszaboni érseket bízta meg a jezsuita rendház felülvizsgálásával. A bíboros pár percre meg is jelent a lisszaboni Säo Roque rezidenciában, ahol a fogadóban le is ültették. Öt perc múlva távozott s öt nap múlva hosszú jelentést küldött az udvarnak. A rend portugáliai, afrikai, ázsiai és délamerikai házaiban kivétel nélkül mindenütt botrányos esetekre jött rá - írta a bíboros. A francia jezsuiták baja is a missziókban kezdődött. Anyugatindiai szigeteken, a kis Antillákhoz tartozó Marti- A franciák nique-en 1746 óta egy Antoine Lavalette nevű atya volt a jezsuita gazdasági ügyek vezetője. Született "vállalkozónak" bizonyult. Nagy kölcsönöket vett fel, ezekből hatalmas ültetvényeket létesített s kávéját és cukrát jó áron adta
