A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
40 mai magyar kától icizmus érintett papi személyeket, ehhez 71 elején még négy járult. Ma ez az utóbbi négy van csak börtönben - ezekről is aztmondják informátoraim, hogy közeli szabadulásuk várható. - Kétségtelen, hogy a felnövő katolikus nemzedék nem náz ellenséges szemmel a szocialista államra; ugyanakkor a hit kötelékében testvériesen egynek érzi magát a- zokkal a katolikusokkal, akik akár a múlt iránt érzett nosztalgia, a- kár egy későbbi, szocializmustól megszabaduló jövő reménye miatt inkább félrevonulnak, minthogy a rendszerrel katolikus vonalon is kollaborálj anak. A nyugati látogatószámára feltűnő, mennyire hagyományokhoz ragaszkodó maradt ez a hit s az Pór megoldatlan probléma... egész magyar egyházi élet. A szeminaristák szemében a "leghaladóbb" teológiát még mindig Rahner, Congar és Schillebeeckx képviseli. Az úgynevezett radikális teológiákról még nem is hallottak. A hívek sokasága - kevés kivétellel - még mindig a zsinat előtti hitben él - ez főként annak következménye, hogy szinte semmi zsinati dokumentum nem jelent meg kellő számú és népszerűsítő kiadásban. - Nyugaton tíz templomban sincs annyi persely, mint Pesten egyben; a magyar főváros templomai még mindig teli vannak Szent Antal és egyéb szentek seregének szobrával - ezt az ízléstelen stílust nálunk szulpiciánusnak mondják. Annyi püspöki lilát és pirosat életemben nem láttam, mint Budapesten, ahol úgy látszik a legutolsó kanonok és a legalacsonyabb méltóságú prelátus is állandóan piros cingulummal járkál. Kellemesen lepett meg a fiatalok között egyes egyházzenei együttesek kreatív ereje. Sosem felejtem el azt a keresztúti ájtatos- ságot, amelynek a Jézus Szíve templomban voltam résztvevője. Este hét után kezdődött; a fiatal muzsikusok "beat" zenét játszottak; a szöveg - úgy mondták - egy Henry Ghéon fordítás volt. Érdekes az volt, hogy a szereplők és résztvevők érezhetően mély hite elfogadhatóvá tette ezt a modern muzsikát és autentikusan passiós hangulatot tudott teremteni. A Jézust minden stációnál megszemélyesítő fiatalember mereven állt helyén s utcai ruhában, gesztusok és érzelmi bravúra nélkül is megrázóan azonosult szerepével. Mintha az élő Krisztust láttam volna Budapesten - sohasem fogom elfelejteni ezt a keresztútat... Nehézségek és problémák természetesen akadnak bőven. Ha a templomban mindent lehet, a templomon kívül szinte semmit sem szabad. - A papírhiányt már említettem, de itt hangsúlyozom újból,
