A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-10-01 / 10. szám

32

It. •. // II' 1

a /ovo sokk/a

ugyanakkor túl passzív a magatartásuk, felületes az érzelemviláguk, csak a jelen érdekli őket, únottak, élvezethajhászók és teremtő tevékenységre képtelenek. Ha valaki még mindig kételkedne Toffler elméletében s nem hinné, hogy mindennek az oka az, hogy jövőnk váratlanul betört a jelenünkbe, figyelje csak meg azt a tömeg-neurózist, amelyben mai világunk forog s mindjárt világosabbá lesz előtte: ennek a tünetnek csak ez lehet elégséges magyarázata.

Nem az a bajunk, hogy a "második ipari forradalmasulás" idejét éljük. Az emberi nem történetének a második nagy vízválasztójánál vagyunk. Amin ma megyünk keresztül, az nagyon hasonló ahhoz a megrázkódtatáshoz, amit emberi kultúránk a barbarizmusból a civilizációba átmentében tapasztalt. Sir George Thompson, a Nobel díjas angol fizikus ezt így fogalmazza megs a mi helyzetünk nem az ipari forradalmasulás éra hasonlít, hanem arra a nagyot ugró átmenetre, amit a neolitikus kor * számára a földművelés feltalálása jelentett.

A jövő sokkjának többféle eredője is van. Egyik lényeges okként ismereteink és tudásunk szédületes iramú növekedését jelölik. Ennek szemléltetésére szokták felhozni, hogy az emberiség ismereteinek első megduplázódása az 1700-as évekre esik; akövetkező megkettőzés 1900-ban, az azt követő 1950-ben ment végbe. Negyedik alkalommal 1960-ban duplázódtak ismereteink és tudásunk. A nyomda ötszázéves múltja is érdekesen húzza alá a fentebbieket. Az 1450 és 1950 közé eső időben megközelítően 30 millió könyv jelent meg. Az elmúlt 20-25 év alatt hasonlóképpen 30 millió. Toffler számítása szerint Európa az 1500-as évek előtt évi ezer könyvet nyomott. Ebben a menetben százezer könyvhöz száz esztendőre lenne szükség. Négy- százötven évvel a könyvnyomtatás feltalálása után viszont Európa 120,000 könyvet nyomott évenkint. A hatvanas évek nyomdatechnikájával pedig hét hónap alatt kinyomatható volt az eredeti tempó száz évre kalkulált százezer könyve. Mai technikánkkal ezer könyvet egy nap alatt ki tudnának hozni a világon.

Toffler a kémiai elemek felfedez és én is bem utat ja ezt az isme* Az ú.n. történelemelőtti korok klasszikus hármas beosztása: az őskő- korszak (pattintott kőeszközök), új kőkorszak (csiszolt kőeszközök) és fém korszak (réz, bronz, vas) Christian Thomsen nevéhez fűződik, aki 1819-ben a Dán Nemzeti Muzeum növekvő őskori gyűjteményének rendezéséhez al kotta meg ezeket az elnevezéseket. A későbbi görögösített formában a "neolit" az újkőkorszakot jelöli. Mai ismereteink szerint a földművelés Délnyugat-Azsiában Kr.e. 9000-ben kezdődhetett.