A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
Hz év ufón... 27 tálás jelenségeiben láthatók egészen világosan. Amikor János pápa közzétette enciklikáját, az általános világ- helyzet lényegesen különbözött a mostanitól, és pedig négy összetevő határozta meg: a kétpólusú világrendszer, a félelemre alapozott e- gyensúly; a két nagyhatalomtól egyenlőtlenül függő nemzetek és a tétként szereplő harmadik világ; az Egyesült Nemzetek elégtelen tekintélye. A "Pacem in Terris" ebben az összefüggésben a következőket javasolja: olyan világrendszert, ahol az államok egymás között e- gyenlők; a bizalom egyensúlyát; a harmadik világ olyan megsegítését, amely mellett nem szenved kárt függetlenségük. Ha ezekután megfigyeljük a világhelyzetét, megállapíthatjuk, hogy sok minden megváltozott tíz év alatt. Többek között: súlypont áttevődés a Csendesóceán felé; Latinamerika felmerülése; Afrika országainak és az arab világnak jelentőségben való növekedése. Európa továbbra is fontos szerepet játszik, de többé nem központit - mint a- hogy Északamerika sem. A világ geográfiai, demográfiai és szocio -politikai helyzetét néhány kérdésben érinti a bíboros, előző kijelentéseinek bizonyítására. így pl. a kommunikációs eszközök és a nemzetközi kapcsolatok révén egyre inkább egységesül az élet; kultúrák, ideológiák könnyebben kicserélődnek; bizonyos tekintetbenmegszünő- ben van a népek elszigetelődése. De a legszembetűnőbb változás a világpolitika szintjén tapasztalható. A bipoláris (két politikai tömbre osztott) világ helyett ma multipoláris rendszert találunk. Bizonyos falak leomlanak, az erőviszonyok és szerepek sokrétűek lesznek, minthogy új nagyhatalmak jelennek meg (a bíboros itt valószínűen Kínára gondol). Külön problémát jelent a harmadik világ, amelynek a fejlettebb országok technikai segítséget nyújtanak, valamint a közben feltűnt negyedik világ, vagyis a peremországok és a társadalmak szélére sodródott kategóriák. A másik nagy különbségcsoport a háború kérdésében tűnik elő. "Most háború utáni korszakban élünk" - mondotta VI. Pál január 28 -án, a vietnámi konfliktus megszűntekor. De minden fajta háborúra vonatkozik ez a megállapítás? Bizonyos szempontból igen. Homályosan mindenki érzi, hogy a nukleáris háború réme eltűnik. Az idegháborúnak vége. Jelenleg valószínűtlen a totális háború. Ez gyökeresen megkülönbözteti a mai helyzetet a "Pacem in Terris" korától. A- lapos elemzések mutatják, maga a háború akadályozza meg zsákutcáival a háborút. Azok a determinizmusok, amelyek nemrég még a háborús erőszakot okozták, ma mintegy ellenmérget választanak ki a háborúval szemben. Mindegyik tábor érzi, hogy a békére van ítélve. Mert a háború ma már nem csupán bűnténynek tűnik, hanem abszurditásnak - VI. Pál szavával: nyilvánvalóvá lett "pusztító őrültsége".