A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
tíz év után... 25 E dokumentumok irányelvei szerint az egyes püspökkari konferenciák, a katolikus akció, az egyházi iskolák, a katekézis és a lelkipásztorkodás a konkrét valóságra is alkalmazták a hivatalos egyház tanítását és egészen új mentalitást kezdtek kialakítani az egyházon belül. De az egyházon kívül is felmérhetetlen hatása voltakör- levélnek. Magának az egyháznak a képe alakult át a nem-keresztények szemében. Történészek és szociológusok alapos munkája mérhetné csak fel ezt a szétágazó befolyást. Roy bíboros a következőkben néhány konkrét példát hoz az éneik- lika gyakorlati hatásáról. - A nukleáris háború veszélye idején János pápa két dolgot kért minden embertől és a kormányoktól: ne a háború révén keressék az igazságosságot, a megsértett jogok orvoslását; haladéktalanul kezdjék meg a leszerelést. Az első ponttal kapcsolatban kétségtelenül átalakította igen sok keresztény felfogását és sikerült meggyőznie őket arról, hogy a népek közötti konfliktusok megoldását nem a háború, hanem a tárgyalások révén kell keresni. A fokozatos és nemzetközileg ellenőrzött leszerelés gondolatát tovább hangoztatta maga VI. Pál az Egyesült Nemzetek 1965. ok- tóber 4-én megtartott közgyűlésén. Kétségtelen, hogy a pápa határozott béketörekvése pozitív hatással volt a nemzetközi politikára (1969-ben megindulnak a S.A.L.T. tárgyalások; 1970. márc. 5-én lépett életbe a nukleáris fegyverek korlátozására vonatkozó szerződés, amelyhez a Szentszék is csatlakozott; 1972. májusában jött létre a moszkvai egyezmény a szovjet és az Egyesült Államok között). A "Pacem In Terris" a béke alapjául szolgáló emberi jogok magna chartája akart lenni, csatlakozva az E.N. Sz. emberi jogokról kiadott egyetemes nyilatkozatához. János pápa enciklikája foglalkozik nemzeti, etnikai, vallási, kulturális és politikai kisebbségek sorsával; a kivándorlók, a nők, a fejlődésbe most lendülő (nemrég még gyarmati) népek helyzetével. Felveti egy olyan nemzetközi tekintélynek kérdését, amely nemcsak a politikai biztonsággal törődne, hanem az egész emberi család gazdasági, társadalmi, kultúrá- lis helyzetével, boldogulásával. Ennek az egészséges fejlődésnek a- lapfeltételét a békében jelöli meg. A "Pacem in Terris" a párbeszéd és az őszinte nyitottság enciklikája volt; szándéka alapjábanvéve keresztény és ezért egyetemes. Az alapvető keresztény optimizmust sugározza. Gyakran beszél az emberi természetről, az emberi felelősségről, a békére ké-
