A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-09-01 / 9. szám
apróságok 47 rendőrség azóta a tettest is elfogta: Rév. Martin Rachidi-t, aki arra számított, hogy Rómaőt fogja kinevezni érseknek... • Albániában egy Kürti nevű katolikus papot kivégeztek engedély nélküli keresztelés miatt. Az albán újságok szerint "a bandita elnyerte méltó büntetését. A Vatikánnak kémkedett; elvetemült tervei közt szerepelt a régi rezsim visszaállítása". így írtak a svájci újságok a május 20-i népszavazás után, amelyen a szavazók többsége hivatalosan is hatályon kívül helyezte az 1847-es jezsuitákat kitiltó és az 1874-es, új szerzetesrendek letelepedését, rendház- és iskolaalapítását lehetetlenné tevő törvénycikkelyeket. Most, hogy egy kedves svájci olvasónk gratulált az "eredményhez", pár sort szentelünk ennek az ügynek. Eredetileg szó nélkül akartunk átsiklani felette. Nem tartjuk különlegesen ünnepélyes eseménynek a huszadik század második felében, ha egy civilizált állam végre visszavon egy olyan törvényrendeletet, amely igazában a vallásháborúk őskorába illik - vagy a vasfüggöny mögé, ahol sokminden idejétmúlt dolog mellett még ma is a világ legelmaradottabb valláspolitikájával lehet kísérletezni. - A svájci kormányköröknek (nagyon helyesen) hosszabb idő óta az volt a felfogásuk, hogy az emberi jogok európai alapokmányához csatlakozva nem ragaszkodhatnak többé ehhez a két diszkrimináló törvénycikkhez. A protestáns elit ezen a véleményen volt, a politikai pártok is kivétel nélkül az eltörlés mellett törtek lándzsát - valósággal komikus volt a genfi kommunista képviselő kiállása a szövetségi parlamentben mondott beszédjében a jezsuiták mellett(pesti kollégái felfigyelhetnének az esetre). - A szavazást megelőző idők azonban megmutatták, hogy a közvélemény koránt sincs egységes állásponton ezt az ügyet illetően. Katolikusokból és protestánsokból alakult egy "Vallások feletti akcióbizottság a fenyegetett demokrácia védelmére", amely a közvéleményt próbálta megnyerni a "nem"-mel szavazás gondolatának az ú.n. jezsuitatörvényt eltör- lő javaslatra; tüntetéseket rendezett (Bemben az egyiken ilyen táblát is vittek: "Nem akarunk Eszak-írországgá válniI Nemmel szavazunk! "); újságokban helyezett el fizetett hirdetéseket jezsuita-ellenes jelszavakkal (az egyikben Freiburg egyik katolikus püspökének, Msgr. Marius Besson-nak /1876-1945/ mondását idézve: "Amíg én vagyok apüspök, egyházmegyémben semmit se bízok a jezsuitákra"). A svájci sajtó különben széleskörű felvilágosítómunkával próbálta semlegesíteni az alaptalan előítéleteket; olvasóik válaszleveleiből azonban sok helyen kivehető volt, hogy - mondjuk óvatosan és finoman - az kultúrharc véget ért...
