A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-09-01 / 9. szám

38 szülők és gyermekek hanem egy időben az összes műtermi, díszlete zést kívánó ké­peket és egy időben az ú.n. "külső felvételt" igénylőket. így a felvételek ideién a jelenetek "összevissza" következnek egy­másután s a művészeknek nem könnyű feladat minden átmenet és előkészítés nélkül ezek hangulatába beleélni magukat. - A film Európában nagy sikert aratott. Itt most egy francia abbé és filmkritikus, Francois Six reflexióit közöljük róla. siz apa kereskedelmi alkalmazott. Példás munkás, példás férj, példás családapa. Kicsit darabos; de "medve" vonásai iga- * ** zában gyöngéd egyéniségettakamak. Egész életében azt tette, amit a felesége kívánt. Két leányát is rendre nevelte s az otthon tisz­teletére. 'így nem lehet anyátokkal beszélni"-feddte meg őket olyan­kor, amikor tiszteletlenek voltak. Az anya is tipikusan "jó" asszony. Az apai tekintélyt őszintén és színészkedés nélkül megvédi a lányai előtt, ha arra szükség van. Csinosan rendben tartja az otthont; munkásnegyedbeli házuk száz más ház mintájára épült és tisztasága, gondozottsága mégis "mássá" te­szi, kiemeli a többi közül az övékét. Igazi nagymamaként kényezte­ti két kis unokáját, férjezett nagyobbik lányuk gyerekeit. A történet kezdetén csak a kisebbik, a 19 éves Janice lakik velük. Életük példás menetét ez a kisebbik lányuk borítja fel. Egé­szen elüt a család megszokott stílusától. Az apa szinte gyerekkora óta dolgozik ugyanazon a helyen; Janice állandóan változtatja amun- kahelyét. Az anya lánykorától kezdve mindig tudott vigyázni külső megjelenésére, tisztességes viselkedésére; Janice a mai fiatalok nemtörődömségével öltözködik, esténként fiúkkal kószál s közülük azt, aki legközelebb férkőzik a szívéhez, egy művészhajlamú fiatal­embert, a szülők semmiképpen sem bírják. Bombaként robban a családi élet nyugalmába Janice bejelenté­se: teherbe esett. S ami a szülők szemében csak tetézi a problémát: mindenáron világra akarja hozni gyermekét. A szülők a családi "be­csületet" féltik s az anya egy heves vita folyamán maga sem veszi észre, hogyan és miképpen, de legszentebb elveit és eszméit is meg­tagadja: magzatelhajtásra beszéli rá a lányát- "ha ez nem is egészen keresztény megoldás... " A csönd, amelyen senki át nem hatol... Janice ösztönös védelemképpen a szótlanság, a hallgatás, a magábaroskadás csendjébe rejtőzik. A család egységét ez a dermesz­tő csend tépi darabokra. A szülők határoztak az ő sorsa felett; ők oltják ki benne azt az életet, amelynek pedig ők adták meg lehetősé­

Next

/
Thumbnails
Contents