A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-09-01 / 9. szám
32 biblia hamisítás? következik lassan, de biztosan csökkenő számuk miatt. Azért kellene már most jóelőre az afrikaiaknak átadni sok mindent. Másodszor pedig ugyanebben az időben a még "kívülről" ott dolgozó erőknek arra kellene diszkréten összpontosítani törekvéseiket, hogy a helyi közösségek megerősítésével egy időben egy globális összetartozás tudata is kifejlődjön a szétszórt keresztény csoportok között. Ennek a két lépésnek a megtevése tenne igazán szolgálatot az afrikai egyháznak. Persze addig semmi sem fog menni, amíg "felülről" meg nem engedik a szükséges lépéseket. Merész és új formákra van itt szükség, ha a kereszténységnek a jövőjét biztosítani akarjuk - ezt itt mindenki belátja. Nemcsak a fiatalok, nemcsak a zsinat perspektíváitól "megszédült", kezdő misszionáriusok. Sőt tovább megyek és azt állítom, hogy ezt itt már réges-régen látták. Lavigerie bíboros 1890-ben kérte már Rómát, hogy házas embereket szentelhessen. A Szent Officium akkor is negatív választ adott... Ez is könnyebben sikerül "tudományos pózban”... Biblia hamisítás? M orton Smith a neve annak a professzornak, aki két könyvével kapcsolatban került a figyelem előterébe. A Columbia egyetemen az ókori történelem a szaktárgya. Eddig az igényes és komoly tudósok közé számított. Még 1958-ban, egyik közelkeleti útjánkerült el a Jeruzsálemtől pár mérföldnyire délkeletre fekvő Mar Saba görögkeleti kolostorába. Ott a könyvtárban kutatgatva antióchiai szent Ignác leveleinek egyik 17. századbeli kiadású kötetében, a négy utolsó nyomtatásnélküli tiszta ívlapon egy 18. századból származó hosz- szabb bejegyzésre bukkant, amelyik alexandriai szent Kelemen egy eddig ismeretlen, bizonyos ,vTheodorhoz" írt levelének a másolata volt. Feltéve, hogy a levél nem a 18. századbeli másoló hamisítása - s az azóta lefolytatott vizsgálódások erősen a mellett szólnak, hogy eredeti darabról van szó - a "felfedezés" tehát egy alexandriai Kelementől (150-211) származó levelet hozott napvilágra. Eddig még nem is lenne baj. Csakhogy a professzor könyvet is írt a felfedezésről. Nem is egyet. Kettőt. S itt jönnek a bajok. Az egyik a Harvard University Press kiadásában jelent meg s ez az objektív és tudományos beszámoló a felfedezésről. A másik, egy
