A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-09-01 / 9. szám

Krisztussal talál közősünk jelei 9 családunkban is volt fiatalember, aki jó volt, dolgozott, senkinek semmi nagyobb kifogásanem volt ellene. Mindössze nem vette komo­lyan az életet, főleg a jövőjét. Tengett-lengett. Aztán szinte egyik napról a másikra megváltozott. Ettől kezdve igen komolyan vette a munkáját, felelősségtudóvá lett és céltudatosan alakította jövőjét. A változás oka: észrevette, hogy valaki szereti és ő maga is viszonoz­ni akarta ezt a szeretetet. Életkörülményei nem változtak meg na­gyon. Mindössze új irányt kapott az élete. Ez az új irány, ez az új cél megújította egész életét. Most már tudta, miért él... Hasonló módon működik Isten kegyelme - szeretete - amié" létünkben. Isten szeretete öröktől fogva való. 'Örök szeretettel sze­retlek téged" (Jeremiás jövendölése 31,3). "isten... azzal tesz tanú­ságot irántunk való szeretetéről, hogy Krisztus meghalt értünk, a- mikor még bűnösök voltunk" (Róm. 5, 8). "Nem az a szeretet lénye­ge, hogy mi szeretjük az Istent, hanem hogy ő szeret minket és el­küldte a Fiát bűneinkért engesztelésül" (l.Jn.4,10). Az egész üdvös­ségtörténet arról beszél, hogy Isten mennyire szeret bennünket. Sze- retetét nemcsak valami benső vonzásként, hanem külsőleg látható, észlelhető, emberi módon felfogható jelek útján adja tudtunkra. Is­ten szeretetének látható jeleit nevezik az egyházatyák szentségeknek. Nem kell itt valami csodás jelekre gondolnunk. Isten jelenléte cso­dálatos és meg nem érdemelt ajándék. Ugyanakkor Isten egyszerű módon, mindennapi és emberileg felfogható jelek útján adja tudtunk­ra jelenlétét. Szent Pál foglalja össze igen tömören azt az igazsá­got. "Azelőtt az Isten a próféták útján több alkalommal és többféle módon szólt őseinkhez. Ebbenavégső korszakban Fián keresztül be­szélt hozzánk" (Zsid. 1,1-2). Jézus Krisztusban a csodálatos Isten egyszerű emberként jelent meg közöttünk. Teológusok azt mondják, hogy Jézus Krisztus Isten szentsége, azaz Isten szeretetének kinyil­vánítója emberi módon, emberi formában. Akiket a názáreti Jézus megszólított, Isten szólt hozzájuk. Akiket meggyógyított, Isten sze- retetét érezték. Akik elfogadták hívását, Isten hívását fogadták el. Emberi jel Istenhez vezette őket. Isten szeretetének jele nem tűnt el Krisztus mennybemenetele után. Isten szeretetének jele velünk ma­radt és ma is látható az egyházban és az egyház szentségeiben. "... ahol ketten vagy hárman az én nevemben összegyűlnek, ott va­gyok közöttük" (Mt. 18, 20). "És én veletek vagyok mindennap a vi­lág végéig" (Mt. 28, 20). "Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki ti­teket elutasít, engem utasít el, aki pedig engem elutasít, azt utasít­ja el, aki küldött engem " (Lk. 10,16). "Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket" (Jn. 20, 21). Isten megváltó szeretetét, a­T

Next

/
Thumbnails
Contents