A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-09-01 / 9. szám

kölcsönös felelősség

3

nek a megváltó munkában való osztozásnak egyik kivitelező szervére is rámutat a pasztorális koncíliumok (lelkipásztori munkák tanácsainak) szervezetében. Bár ezek felállítását nem teszi kötelezővé, soraiból világos, hogy a világiak és a papság lelkipásztori munkálkodásának egybehangolásában lényeges és döntő szerepet szán nekik. Ahol ezt az együttműködést komolyan veszik, fel is tűnnek egymásután az egyházmegyék és a plébániák síkján ezek a tanács-alakulatok.

A Misztikus Testről vallott szentpáli tanítás manapság mintha a keresztény tudatvilág hátterébe kerülne az A Titokzatos testben... "isten népe" eszméjével szemben. A zsinat pedig ezekkel a páli tanokkal is foglalkozott s bőven kommentálta az egyházi tanítóhivatalnak a múltban ezzel kapcsolatos megnyilatkozásait (LG n. 7).

A szentpáli gondolkodás az egység eszméjéből vezeti le a közös felelősség tényét. Emlékszünk megkapó hasonlatáras "A szem nem mondhatja a kéznek: ’Nincs rád szükségem’ vagy a fej a lábnak; ’Nincs rád szükségem’" (1.Kor. 12, 21). A test érdekében minden alkotórésznek szüksége van a másikra; mindegyiknek megvan a maga külön, az egész test javára szolgáló feladata. Az élő emberi test fizikai egysége így kapcsolja egybe a tagokat. A hasonlatból világossá válik, hogy Pál funkcionális egységre gondol, ahol az egyik tag sérülése a test egészének fájdalmat okoz. De beletartoznak hasonlatába a Szentlélek adományai is, mert épp ezek "szétosztása" is hozzájárul ahhoz, hogy egyes tagok másokra vannak utalva - de ezt is az "egész" vitális egységének alárendelten kell értenünk. 'Ti Krisztusnak teste vagytok s egyenként tagjai... Vajon mind apostolok? Mind próféták? Mind tanítók? Valamennyien rendelkeznek csodatevő hatalommal. ..?... Mindnyájan értelmezik abeszédeket?" (l.Kor.12, 27- 30). - S ha emlékezünk a páli szövegekre, eszünkbe jut, hogy a második korintusi levélben épp ennek a minden tagra kiterjedő közös felelősségérzetnek a tudatában mondhatja magáról is, hogy mindenben osztozik az egyház sorsában: "Ki gyönge, hogy én gyönge ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy énné égnék?" (2. Kor. 11, 29.) A Titokzatos test tanában világos, mekkora egység valósul meg az egyház élő tagjaiban s hogyan kíséri ezt az egységetakölcsönös felelősség.

A Titokzatos Test eszméje eredetien virágzik ki a francia jezsuita,

Henri Ramiére (1821-1850) imaaposAz ima-apostolság eszméjében tolsággal kapcsolatos gondolataiban.

Ő abból indul ki, hogy minden keresztény hívőnek feladata az Egyház üdvösséget munkáló ténykedésé