A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-08-01 / 8. szám
reakciója, amely az Atyától indulva Krisztuson óta tanítványokat is a maga diadalmas örvendezésébe vonja, tel jes a krisztusi ígéret szerint. A békét is magában foglalja - nem véletlenül hangsúlyozza ki, hogy ezt a világ sohasem képes megadni az embernek. De szinte ugyanazzal a lélegzettel, amelyikkel mindezt a jót ígéri, figyelmeztet az el következő gyűlöletre, üldözésre, halálra is - a "világtól" csak bajokat és problémákat várhatnak. Nem mi vagyunk az egyetlenek, akik nehezen tudjuk felfogni, miképpen lehet részünk örömben és békében, ha ugyanakkor megpróbáltatások és szenvedések is kísérnek bennünket az életünk utján. A titok nyitja az, hogy a hívőnek a hite ad ehhez erőt. "A világban gyötrelmetek lesz - mondja az Üdvözítő, de mindjárt hozzáteszi - de bízzatok, én legyőztem a világot" (Jn.16,33). Ennek a ki jel entésnek igazi erejére akkor döbbenhetünk rá, ha eszünkbe jut, hogy az Ur mindezt pár ó- rával saját kínszenvedése, látszólagos "veresége" előtt mondta. Ha Krisztus előbb azt mondotta, hogy iránta való szeretetünknek . ff az a bizonyítéka, hogy megtartjuk parancsait (amintaz OAtya iránti sze- retetének is az a bizonyítéka, hogy megtette az Atya akaratát), most világosan meghatározza az ő parancsát is: "Ez az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket" - ez a szeretet láncreakciójának a végső "robbanása". Az Atya szereti Krisztust, Krisztus szereti az Atyát, Krisztus szereti tanítványait, a tanítványok szeretik Krisztust - de ez még nem elég. Ha Krisztus követői nem szeretik egymást, a határt nem ismerő, Istentől kiinduló szeretet nem érte el célját. Nem könnyű ez az egymás-szeretés, de nélküle nincs kereszténység... De a búcsúzó Krisztusnak van még egy ígérete, amelyik segítségünkre szolgál hat. "...amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek." Fogjuk szaván. Kérjük legelsőnek mindjárt, hogy tanítson meg minket egymást szeretni... külön köszönet illeti kampány-irodánk részéről egyik legsikeresebb terjesztőnket és új-előfizető-szerzőnket, az olvasóink nagy része előtt is ismert Boday Jenő atyát, aki kanadai apostoli útjain nem feledkezett el lapunk gondjairól és ügyéről. Úgy tudjuk, munkái nemsokára megint az öreg Európa földjére szólítják. Isten áldása kísérje ottani fáradozásait is a lelkek - és reméljük - "A Szív" ügyében... J
