A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-08-01 / 8. szám

40

beszélnek a lengyelek...

latt tartja a lengyel külpolitikát. A csudát! Bárcsak kontrollálná, de a valóságban oda se bagózik, nem is érdekli. Máson jár az e- szük. Világviszonylatban gondolkodnak.

lengyel hírszolgálati iroda, a PAP, egy szóval sem említette a •• tavalyi angliai bányász-sztrájkot. Valószínűen azért, mert egy sztrájk, méghozzá egy, a munkások számára sikerrel végződő sztrájk egy kapitalista országban, ki tudja m ilyen gondolatokat indított volna el a buksi lengyel fejekben. Valamikor az ilyesmit az égvilágért ki nem hagyták volna - nagy diadallal emlegetve a kapitalizmus "belső ellentmondásait". Ma már ez a lemez is lejárta magát. Mintha legpárthubb sajtófelelőseink is magukévá tették volna azt a felfogást, mely szerint lehet, hogy a kapitalizmus vesztébe rohan, de mennyivel szebb az út, amelyen rohannak, mint a mi szocialista jövőnk felé vivő döcögtető..."

sztrájkról akar hallani, uram? Vegye tudomásul, hogy a lengyel állam alkotmánya nem tiltja a sztrájkot. Az érdekesség persze ott van, hogy minálunk, ami nem tilos, azért még nem biztos, hogy szabad... Emlékezzék csak: az engedély nélküli, politikai célzatú népcsoportosulás viszont szigorúan tilos• azért, merta közrend ellen lenne. De másképp is mondhatjuk. M'ért tiltsák a sztrájkot, mikor • legalábbisa hivatalos vélemény szerint - nálunk semmi szükség nincs a sztrájkra?'

" Mki a Vatikán politikai célja Keleten? ’Normális’ kapcsolatokat *** felvenni, ahol csak lehet s párbeszéddé civilizálni a konfrontációt. A lengyelek esetében ez azt jelentheti, hogy a Vatikán felveszi kormányunkkal a diplomáciai kapcsolatot. Nem irigylem azt a szegény nunciust, aki majd a római kapcsolatoktól elszokott lengyel egyházzal kerül össze. A bíborosunk már most is attól fél, hogy az ő megkerülésével egyezkedik a Vatikán máris az oroszokkal s a legutóbbi, ortodoxokkal folytatott megbeszéléseket is gyanakvással figyelte. A nagy orosz író (Szoldzsenyiczyn) Pímen pátriárkát felelősségre vonó tavalyi nagyböjti "nyílt levelének" viszont nagyon megörült. - Sokszor hangoztatja mostanában, hogy meg kellene egyszer már írni a lengyel lélekhez szóló teológiát... Sokan attól félnek, hogy ennek a műnek csak egy traktátusa lenne: a Mariológia... " (Ez hitünk Szűz Máriáról vallott igazságait tárgyalja.)

jjem tagadhatjuk azért, hogy valami fejlődés mégis kimutatható a lengyel ál lapotokban. Ha közlekedési eszközökkel akarom