A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-08-01 / 8. szám
a bibliafordító... 17 mar Kutasy János, nagyprépost udvarába került. Bécsben, 1598-ban mint felszentelt pap kérte felvételét a jezsuita rendbe. Az osztrák provinciális a kiváló szellemi és lelki adományokkal megáldott újoncot nem az osztrák provincia brünni noviciátusába, hanem Rómába küldte. Káldi május 7-én lépte át a római noviciátus küszöbét. Grác- ból magával hozta Pázmány levelét, aki a rendfőnök figyelmébe a- jáldotta a kiváló magyar papot. A két évi noviciátus után Káldi a római kollégiumba került. Mivel belépése előtt Nagyszombatban már két évig retorikát tanult és a három éves filozófiát is elvégezte, sőt 1597. januárjában beiratkozott a bécsi egyetem teológiai fakultására, Rómában 1600. elsőfelében mindjárt a teológiával kezdte felsőbb tanulmányait; de P. Carillo, tartományfőnök ősszel már levelet írt Rómába Acquaviva generálishoz és Káldit a nagy munkaerő-hiányra hivatkozva a sellyei kollégiumba kérte. A rendfőnök azonban azt kívánta, hogy Káldi folytassa római tanulmányait. A következő években sorra érkeznek a levelek Rómába. Előbb a sellyei rektor kéri, majd az osztrák provinciális szeretné Grácba filozófia tanárnak. Káldit mégis a brünni noviciátusba küldik, ahol az újoncmester segítőtársa lesz. Innen Erdélybe kérik, ahol a jezsuiták szép munkát végeznek, de emberre van szükségük. Az olasz Maggiori, az erdélyi viceprovinciális meggyőzi Rómát a munka fontosságáról s így 1503. tavaszán Káldi néhány társával együtt indulna is Erdélybe. De most nem jut be oda, mert alighogy társai Kolozsvárra érnek, Székely Mózes * emberei feldúlják a jezsuiták házát. * Siménfalvi Székely Mózes az 1550-es években született valószínűen Székelyudvarhelyen. Báthory István hadseregében a Békés Gáspár elleni harcokban (1575) tünteti ki magáts 1580-ban az idó'közben lengyel ki- rállyá választott Báthoryt szolgálja oroszellenes hadjáratában. Onnan hazatérve az unitárius Báthory Zsigmond kegyeibe férkőzik s annyi birtokot kap tőle, hogy 1591. óta Erdély "nagyságosai", azaz főurai közé számít. Előbb Báthory Endre táborában Mihály vajda ellen harcol, majd amikor az Rudolf császár megbízásából átveszi Erdély kormányát, ennek lesz vezérévé. Elsők közt lázad fel azonban a vajda rémuralma ellen s a jezsuitáéi lenes "hazafias" szervezkedés élére áll saszabad fejedelemválasztás jogáért harcol. Básta császári seregeit 1602-ben megverte, 1603 tavaszán (a török beleegyezésével) fejedelemmé kiáltották ki. Ez év jú- Hús 17-én esett el Brassó mellett a Básta segítségére felkelt Radui vajda csapataival harcolva. A vajda holtteteméről levágatta a fejet s azt sátra előtt karóra szúratta. - Ilyen kultúrkörnyezetben utazgattak a jezsuiták.
