A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-08-01 / 8. szám

9

máit ég J # / # //#

Orbán Miklós S.J.

római séták

AHOL AZ ELSŐ JEZSUITA TUDÓSOK TANÍTOTTAK

a

ki szereti a régi könyveket és szívesen böngész régi metszetek közt és abba is belenyugszik, hogy becsapják - az akár egy egész délutánt is elszórakozhat a Piazza Borghese bódéi közt. Ha viszont nemes vadat kíván felhajtani, a Pantheon környékén keresse, a könyv- és metszet-antikváriusoknál. De bukszája is legyen hozzá: ami eredeti, az méregdrága.

Egy ilyen régi metszet került a kezembe a napokban. A 17. század művésze a Tiberis jobb partján emelkedő Gianicoló dombra ment föl és onnan rajzolta le az egész várost, kiemelve a belváros sűrűjéből és a külváros mezőiből, rétjeiből tizenhárom épületet. Azt akarta megörökíteni az utókor számára, milyen római intézmények köszönhetik létüket a Jézus-társaság alapítójának, az 1556. július 31 -én elhunyt Loyolai Szent Ignácnak. Amikor e metszet készült, a város szívében már állt az önmagát a Szentszék teljes rendelkezésére bocsájtó új szerzetescsalád főtemploma, a Farnese bíboros által építtetett Gesű. A hatalmas kupola árnyékában húzódott meg a rendfőnökség szerény otthona, az a professzusház, amelyet a rendalapító nyitott meg és amelynek két szobáját a templomot látogató zarándok ma is megtekintheti. Ebből a két szobából szervezte Loyolai Szent Ignác az Úr katonáit, a trentói zsinat reformjainak a bevezetésére innen alapította a római intézmények egész sorát. A Szent Péter bazilikában gyóntató jezsuiták rendházát a bazilika közvetlen közelében, az újoncházat a quirináli pápai palota mellett, egy fiú árvaházat, egy másik árvaházat lányok számára, külön otthont, amelyben hitújoncok készültek a keresztelkedésre, a Szent Márta szociális otthont az erkölcstelen élettel szakító nők és egy másik otthont az erkölcsi veszélyben lévő lányok megmentésére. Ami pedig a trentói