A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-08-01 / 8. szám
Cser atya írásaiból 7 okai között szerepel egy bizonyos mértékű gazdasági kizsákmányolás, amely gyarmati állapotukban elkerülhetetlen; az indiai és távolkeleti bevándorlók számának gyorsuló növekedése és a szigetvilág őslakóinak növekvő "nemzeti" öntudata, amit sötét erők zavarkeltés szemszögéből egyre hatásosabban igyekeznek kihasználni. Mindez a közeljövőben az egyházra is, missziósmunkájára is kétségtelenül kedvezőtlenül érezteti majd hatásait. [SER HTVR IRHSHIBOr A SZÖVETSÉG n mikor a szuezi csatornán még hajózni lehetett, az utas a keleti partok messziségében láthatta a Sínai-hegy körvonalait. E hegyre ment föl a választott nép vezetője, Mózes és ott égdörgés és villámlás közepette átvette nemcsak a Tízparancsolatot, de a Szövetség kötést is Isten és népe között. A kék égbe úgy gyűrüdik bele ez a magasztos hegy, mint valami sötét szalag, könnyedén és mégis súlyosan. Mikor Isten kijelentette Mózes útján, hogy "Én vagyok a te IJ- rad és Istened" és a nép leborult a nagy hegy előtt, mondván, "Te vagy az Isten", a szövetség megpecsételődött. Isten megígérte, hogy népének fogadj a a tizenkét törzset; a nép megfogadta, hogy nem lesznek "idegen Istenek előtte". A vezér-ember akkor a hegy alatt oltárt épített és tizenkét oszlopra állította azt, jelképül a tizenkét törzsnek, mely mintegy vállán fogja tartani az Isten oltárát. Évezredek múltak el, Isten megtartotta a maga szavát, de választottnépe sokszor hűtlen lett hozzá és "idegen isteneket imádott". Új szövetség kora jött. Isten elküldte Fiát, aki új törvényt hozott. Nem kőtáblákba véste a Törvényt, hanem a maga húsába és vérébe. Az új Tbrvény tehát nem írott betű lett, hanem egy élő személy, az Isten Fia: a Tanító, a Mester, a Megváltó, a F őpap. Tanított. Tanításából megépítette az oltárt és tartó oszlopoknak meghívta az egész emberiséget. Az oltárra nem állatok kiöntött vérét öntötte, mint Mózes, hanem a saját vérét. Azt ajánlta föl az
