A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-08-01 / 8. szám

szigetek az óceánban

5

szigetelődésükhöz. A szigetvilág a történelem folyamán többféle vándorlás következtében népesült be - eredetüket ma sem tudja pontosan meghatározni a tudomány. Legnagyobb valószínűség szerint Indonézia felől érkeztek ezek a települő emberhullámok, de etnológiai! ag nem voltak egységesek.

Bizonyos értelemben ez a szigetvilág még ma is "felfedezésre" vár. Múltját is csend és homály fedi. Az ókori nagy civilizációk és kultúrák (a keletieket értjük) nem is tudtak róluk. A középkor folyamán kínai hajósok jártak elsőkként erre (útjaik során Ausztrália északi partjait is elérték), de az a néhány sziget, amelyet megismertek, terméketleneknek látszó földjei miatt csak visszariasztotta őket a letelepedéstől. - A 16. és 17. században spanyol és portugál felfedezők útjába is e- sett jónéhány ezekből a szigetekből - a spanyolok két szigetcsoportot mindjárt akkori uralkodópárjukról Karolináknak és Mariánák- nak "kereszteltek" el. Kelet felől is megközelítették ezt a szigetvilágot; ekkor fedezték fel a legrövidebb tengeri utat is Mexikó és a Fülöpszigetek között. Általában nem kutatták fel az egész szigetvilágot; egyedül Torres expedíciója (1606) nézett körül jobban: ők a Fidzsi szigetcsoport felfedezői.

Ezek a kezdeti felfedező utak azonban emberben és anyagiakban túl drágáknak bizonyultak; sokáig ezért nem jártak erre kutatók. Csak a 18. században térképezték fel ezt a szigetvilágot francia és angol expedíciók, de még egy évszázad telt el, míg a hajóépítésben és hajózásban beálló technikai változások lehetővétették ennek a szigetvilágnak az alapos megismerését. A gyarmatosító hatalmak természetesen mindjárt nagy érdeklődést mutattak az "új" területek i- ránt. Jövedelmező kakaó, kókuszpálma és cukornád ültetvényekről álmodoztak, de nagy reményeik valahogy sohasem váltakbe a szigetvilágot illetően. Az első és második világháború aztán azt is illusztrálta, milyen hadászati jelentősége van ennek a beláthatatlan nagy vízfelületen szétszórt szigetvilágnak. Az első világháború után a németek helyébe japánok léptek a hozzájuk "közel" eső szigetcsoportokon; ma a Fidzsi szigeteken angolok, Polinézia nagy részén franciák, a Karolina-, Mariána-és Marshall-szigetcsoportokon amerikaiak az urak.

A missziósmunkát kezdettől fogva hátráltatták a távolságok és

CT/maiok jártak először erre, utánuk spanyolok, portugálok, angolok és franciák ismerték meg elsőkként ezt a szigetvilágot, a- mely elszigeteltsége és sajátos problémái következtében szinte még ma is "felfedezésre" szorul...