A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-07-01 / 7. szám
44 apróságok intézet alapítója is. • Széchényi György, esztergomi érsek jóvoltából nyíltak meg a budai, egri, esztergomi, kó'szegi és pécsi jezsuita iskolák. O egyébként a magyarvidék lel ki gondozásának a fellendítője. Még felsorolni is sok, hány szerzet újra-letelepedésének mozgatója: ferencesek, pálosok, domonkosok, kapucinusok, trinitáriusok, ágostonrendiek részére ő nyit munkai ehetőséget. Az Orsói ya-nővérek és a klarisszák is az ő idejében jelennek meg hazánkban. • Szelepcsényi György prímás, akinek hamvai saját kívánsága folytán Máriacellben nyugosznak, Zsolnán és E- perjesen telepíti meg a jezsuitákat. Irgalmasrendiek, piaristák és kárme- liták is az ő idejében tűnnek fel az országban. • Kisdy Benedek, egri érsektől Kassán kapnak kollégiumot a jezsuiták. O az ottani akadémia a- lapítója is (bölcseleti, hittudományi és jogi kar volt ott). Benkovics A- goston Nagyváradon telepítette le a jezsuitákat • pálosrendi szerzetes volt, mielőtt váradi püspök lett. - A vallási türelmükről híres erdélyiek közé Báthory István lengyel király invitálta be a jezsuitákat. 1579-ben tizenkét rendtag érkezett ide. Kolozsváron, Monostoron, Gyulafehérváron nyitottak iskolákat, de a medgyesi országgyűlés kitessékel te őket Erdélyből már 1558-ban. 1595-ben megint meghívták a rendet, de 1602- ben végleg távozniuk kellett. - Voltak még jezsuita iskolák a következő helyeken: Bazin, Eszék, Felsőbánya/ Liptóvár, Liptószenfmikiás, Lőcse, Nagybánya, Pest, Pétervárad, Sárospatak, Selmec, Temesvár, Zágráb, Pozsega, Várasd, Fiume. A rendi birtokot annakidején a bozóki, mislyei, túród prépostság, a lébényi és sávniki apátság jelentették. - A Társaság 1773-as eltörlése után nálunk 1774-ben oszlik fel a rend. Tagjai nagyrészt a világi papok sorát szaporítják. A rendi vagyonból az ú.n. tanulmányi alap alakul s könyvtáraik megszámlálhatatlan kötetei nagyrészt a pesti egyetem birtokába jutnak. Levéltárukra is ráteszi kezét a királyi kamara. - Az 1814-ben újraalakult rend Ferenc császár meghívására 1820- ban jelenik meg újból az osztrák birodalomban. Nem a legelőkelőbb kapun léptek be: az Oroszországból épp akkoriban kiutasított atyák Galíciában telepedtek meg s az első várost, ahol kollégiumot alapítottak, úgy hívták, hogy Tarnopol... Hazánkban csak 1853-ban jelennek meg újból. j\emrég (áprilisban, a 45. lapon) írtunk / a bíborosi kollégiumról. Hadd adjunk ehhezhozzá mégegy-két érdekességet. A kúriával kapcsolatban elhangzó kifo- I /■ i /i gások közt sokszor szerepelt, hogy te9 DlDOf QSOKrOl *e vanna*c hivatalai olaszokkal s a külföldiek nincsenek eléggé képviselve. Az 1961-es statisztikák szerint valóban 57(/<rban olaszok voltak (szám szerint. 749). Ez a szám 1971-re 854-re emelkedett, de ez viszont
