A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-07-01 / 7. szám
3 film • 3 pápa 35 most a pápa drágaköves és hímzett fehér cipellőjét láttatja, ahogy a trónus mozaikdíszes márványlépcsőjén lépeget lefelé Olimpuszáról, hogy a Szenttel egy szintre kerüljön. Ahogy leér, letérdel a pápa, megcsókolja Ferenc lábát; könnyek ragyognak a szemében, ahogy mondja: "Gazdagságba és hatalomba merevedtünk, de te megtaláltad a módját, hogy megalázz minket" *. Hogy a pápa elérzékenyülése nem jelent különösebb változást, azt a felvevőgép azzal hangsúlyozza, hogy a könnyes pápaarcról egy hűvös tekintetű udvari méltóságra fordul, amint az éppen szomszédjának súgja: "Na, most lesz valakink, aki tud a szegények nyelvén beszélni és újból visszatéríti majd hozzánk őket..." A harmadik film, amelyik szintén a pápáról akar mondani valamit, témájában is egészen közel áll a Vatikánhoz. "Kihallgatás" a címe, rendezője pedig az a Ferreri, akit az "olasz Bunuel"-ként ** szoktak emlegetni. Egész filmje a körül a tény körül forog, mennyire lehetetlen egy egyszerű hívőnek vallása legfőbb tekintélyénél egy kihallgatást kapni. A film főalakja Amedeus, volt katonatiszt, aki valahonnét E- szak-Olaszországból érkezik Rómába, hogy audienciát kérjen a pápánál. Számára a kihallgatás nemcsak formaság vagy idegenforgalmi érdekesség, nemcsak úti élmény lenne. Az audiencia kérdése előtte élet és halál komolyságával lép fel. A film sejtteti, hogy mint valami ótestamentumi próféta, hozna Amedeus üzenetet a Szentatya * Zefirelli nemcsak modernizál ja témáját, hanem a történelmi valóságtól is eltér, hogy filmje mondanivalóját kihangsúlyozhassa. Assisi püspöke a valóságban a Szent ügyének előmozdítója volt. Római útját is ő tette lehetővé. Ott Colonno bíboros volt pártfogója. Ferenc a valóságban Róma utcáin találkozik először a pápával, azután pedig kétszer a Late- rónban, a pápa rezidenciájában, az ügyével foglal kozó konzisztórium gyűlése előtt és után. Giotto di Bondone (1266-1336) freskója Assissi felsőtemplomában mindenesetre szintén ábrázolja a pápa környezetének megdöbbenését a kopottason szegényes kis csoport láttán és a pápa el- érzékenyülését is a találkozás alkalmával. ** Luis Bunuel, spanyol származású filmrendező. Hatvan éves elmúlt, amikor filmjeit "felfedezték". "A filmet arra találták fel, hogy a tudatalatti kifejezője legyen" • ez Bunuel művészi jelmondata. Salvador Dalival együtt készített szürrealista filmjeit csak "beavatottak" élvezték; az ötvenes évek óta készített filmjei viszont eseményszámba mennek. A madridi jezsuitáknál tanult, a spanyol polgárháború után nem tért vissza hazájába, 1946. óta Mexikóban él. Vadsága, antiklerikalizmusa, a konvenciónál ist kifigurázó és megvető magatartás jellemző műveire.
