A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-07-01 / 7. szám
24 a félreismert "katona kemény kiképzés akkor jött divatba, amikor a nem önkéntesen katonaéletre fogott sokaságból kellett hatásos hadi gépezetet kovácsolni. Az ilyen "kemény katona" Ignác szemében ismeretlen volt. Ha véleményét kérhettük volna arról a fegyveresről, akit úgy köteleznek szolgálatra és mesterkélt gyakorlatokkal kondicionálnak veszélyeket is megvető harcossá - valószínűen a "nevükre érdemtelen lovagok" közé sorozta volna őket. A katonáskodás az ő szemében a kereszteslovagok egyéni lelkesedésből fakadó vállalkozása sezek hadi eredményei nem hosszú fejmunkával kitervelt és az egységek mesteri összjátékával végre is hajtott haditerveknek volt agyümöl- cse, hanem egyszerűen az egyéni rátermettség, az egyéni ügyesség és odaadás következményei. Azt is érdemes megfigyelni nála, hogy amikor katonai hasonlataival előjön, inkább a "noblesse oblige" eszméjét hangsúlyozza, nem a fegyelmet vagy a gondolkodásnélküli parancsteljesítést. Amit Ignác udvari életéből, katonai vállalkozásaiból egy életre magáévá tett, az a vállalkozó szellem, a nagyok, a hősök nyomá- balépésének vágya és a törekvés, hogy mindenben első lehessen. Ezeket a vonásokat sohasem vesztette el, csak szublimálta. A merev és személytelenül gépiesen tökéletes teljesitményeknek semilyen formában sem volt viszont híve. Azzal ne jöjjünk elő - az ellenkezők bizonyítására - hogy kialakuló rendjének a "Compania" katonás csengésű nevét használta. Szóelemzés szerint ez az elnevezés eredetileg olyan csoportot jelöl, amelyik "közösségben" tör kenyeret. Nem-katonai jellegét az is mutatja, hogy rendje sem hívja magát Jézus csapatának, hanem társaságának. A 16. században ez a név egyébként vallási társulásokat jelöl. Dél-európai országokban fedezhetünk fel ilyen jámbor társulatokat "az Oltáriszentség kompániája", "a Szentháromság kompániája" elnevezéssel. Az sem érv Ignác katonás lelkülete mellett, hogy a rendi elöljárót "generálisnak" nevezi. A koldulórendek jóval előtte ugyanezt tették - ferencesek is, domonkosok is generálisnak hívják legfőbb rendi elöljárójukat. Pontos s ág kedvéért: a ferenceseké "Minister Generalis", a domonkosoké "Magister Generalis", a jezsuitáké "Superior Generalis". Generálist legfeljebb rövidség kedvéért mondanak, nem azért, hogy tábornokok és menetelő hadoszlopok jussanak eszünkbe. Felületes szemlélettel sok minden mondható Szent Ignácról. Ahhoz viszont felületesnél is felületesebb szemlélet kell, hogy azt éljük róla, katonás szellemet akart rendjébe plántálni. Az ő katonai múltja rövid is, jelentéktelen is volt. Összesen négy komolyabb