A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-05-01 / 5. szám

lomás jelenik meg Krisztus ajkán az "En vagyok” kategorikus stílusában • talán az Isten első nagy bemutatkozásának (a Sinai hegyén) visszhangjaként: "Eri vagyok, Aki vagyok"...

Abban a jánosi szövegben, amelyhez most gondolatainkat fűzzük, három ilyen "En"-kijelentés isvan (Jn. 14,3-10). Az első': "ahol En vagyok, ti is ott" lesztek • a távozása, halála után fölytatódó, megsemmisítheted len létére utal.

A második "En"-ki jelentésben (amivel gondolatfűzésünket kezdtük) útnak, igazságnak, életnek mondja magát. - Hányszor kerít bennünket hatalmába életünk folyamán az az érzés, hogy - képletesen vagy valóságosan • utat tévesztettünk, "el vagyunk veszve". Nos, csengjen ilyenkor emlékezetünkbe az Úr megnyugtató szava. Mintha azt mondaná: Ne aggódj. Csak gyere velem. "En vagyok az út." - Ebben a mi felkavart, ellentmondásokkal teli, kiábrándító világunkban hányszor keressük aggályosán az igazság biztonságát. S Krisztus, minthacsak azt mondaná: Ne kompi ikáljátok a dolgokat, "En vagyok az igazság." - Es milyen sokszor kétségbeejt a halál, az elmúlás, a megsemmisülés leverő előérzete, amire megint Krisztus adja a megnyugtatást: Ne féljetek. "En vagyok azé- let."

A harmadik "En"-kijelentés aztánaz, amelyik Krisztus "identifiká- dója" szemszögéből a legteljesebb: "En az Atyában vagyok és az Atya Enbennem". • Mit lehet még hozzátenni ehhez? Talán azt, hogy a jánosi inspirált sorokból nem is János szól hozzánk, hanem a Lélek.

Bíró atya

emlegette azt is "A Szív" - nem egészen zökkenésmentes - kezdeteiből, hogy mindjárt a második évben majdnem "éhenhalt" a lapja, nem tudott papírt előteremteni a következő számhoz. (Emlékszünk, az első világháború éveiben alapította "A Szíve "-et.) S akkor, szinte az utolsó pillanatban, a Gondviselés megkönyörült rajtuk. Papírt kaptak - ahogy az atya sajátos jelzőjével mondta - a "tisztességes" zsidóktól. Az Ószövetség is segíthet egyszer az Újszövetségen... - Erről jut eszünkbe: gondolt-e már olvasóink és jótevőink közül valaki is arra, hogy másvallású ismerősének megmutassa, ajánlja, esetleg ajándékul megrendelje "A Szíve "-et? Olyannak, akiről tudja, hogy általános embe- és vallási kérdések közelebbről is érdeklik. Az ökumenlz- mus korában az ilyesmi talán nem is olyan lehetetlen ötlet...