A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-02-01 / 2. szám
37 Király István, S. J. A HÉT SZENTSÉG Hogy Istent megismerjük és megtaláljuk, mindenek előtt hinnünk kell azt, amit kinyilatkoztatott, rém élnünk kell azt, amit ő megígért. Isten iránti szeretetünket pedig azzal mutatjuk ki, hogy megtesszük azt, amit ő parancsolt - röviden kifejezve: szeretjük embertársainkat, és szolgáljuk Istent, Neki tisztelet - imádást adunk. A hit, remény és s z e r e t e t erényének gyakorlása feltételez, hogy nem vagyunk egyedül Istennel a világban, hanem egy közösségben élünk. Akik hisznek, remélnek és szeretik az istent, azok egy közösséget, társaságot, egyházat alkotnak. Elégséges-e azonban az, hogy hiszünk, remélünk és szeretünk, vagy ezenkívül is van valamire szükségünk? Saját erőnkből igazán nem tudunk hinni, remélni és szeretni, mert ehhez isteni segítségre van szükségünk: Isten kegyelmére. Ezt a kegyelmet pedig leginkább a szentségekkel szerezhetjük meg. -Mik azok a szentségek? E- zek Krisztus Urunktól rendelt külső jelek, amelyek által Isten megadja nekünk vagy nagyobbítja bennünk a megszentelő kegyelmet és különféle segítő kegyelmet is ad nekünk. így tanultuk valamikor a katekizmusban. De vajon értjük-e igazán, mit jelentenek ezek a komoly szavak? Vagy bennünk is kételyek élnek és sokszor azt kérdez- zükmagunktól: milyen alapon állítjaazEgyház,hogyaszentsé- gek a kegyelemközvetítés eszközei? Manapság egyre többet hallunk a s zents égek váls ágár ól. Az erősebb kritikai érzék igyekszik megtisztítani a vallási életet a világ mágikus felfogásától és a még mindig mutatkozó babonás csökevé- nyektől. Sokan a szentségeket is a mágikus, babonás szokásokkal egy szintre helyezik és azt kérdezik, hogy mire valók a szentségek a modern korban? Miért kereszteltessilk meg gyermekeinket, miért valljuk meg bűneinket a papnak, miért menjünk misére, mire jó a szentkenet szentsége? Ilyen kérdéseket vet fel a mai elvilágiasodott, sőt elvallástalanodott ember, még akkor is, ha különben Istenhívőnek mondja magát.
