A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-02-01 / 2. szám

32 nemzetet, tegyétek őket tanítványaimmá, megkeresztelvén őket az Atyának, Fiúnak és Szentiéleknek nevében? Ehhez idő, sok idő szük­séges, talán évszázadok, sőt az sem lehetetlen, hogy évezredek. Ki mondja meg, mikor lesz az egész föld Krisztus tanítványa? Az apostoloknak épp elég alkalmuk volt megtapasztalni, mily nehezen halad az evangélium terjedése. - Meg aztán Krisztus világosan rámu­tatott arra is, hogy második eljövetele előtt sokan megtagadják hitü­ket és sokak szívében kihűl a szeretet. Előbb tehát hinni kell az em­bereknek. Hit nélkül nem lehet hitetlenség sem. Ilyen értelemben fe­lelt meg Szent Pál is a hívek kíváncsi és nyugtalan kérdéseire: 'Ami Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét és a vele való egyesülésünket illeti, arra kérünk testvérek, ne veszítsétek el egyhamar józan eszeteket, és ne riasszon sem lelki kinyilatkoztatás, sem állítólag tőlünk eredő beszéd vagy levél, mintha az Úr napja már küszöbön állna. Semmi­képpen el ne ámítsanak titeket, hiszen előbb be kell következnie az elpártolásnak és nyilvánvalóvá kell lenni a bűn emberének, a kárho­zat fiának, az ellenségnek, aki Isten fölé emelkedik és mind a fölé, ami szent, s azt állítja magáról, hogy Isten. Nem emlékeztek, hogy mikor nálatok voltam még, mindezt megmond­tam nektek? Tudjátok azt is, mi késlelteti föllépésének idejét. A go­noszság titka már tevékeny, csak ynnak kell még az útból eltűnnie, aki késlelteti. Akkor majd megjelenik a gonosz, akit az Ur Jézus el­söpör szája leheletével és megsemmisít jövetelének tündöklésével. Jöttét a sátán közreműködésével mindenféle feltűnő tett, szemfény­vesztő jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás is azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem fogadták be az igazság szeretetét, hogy üdvözöljenek. Legyetektehát állhatatosak, testvérek, és ragaszkodjatok a hagyomá­nyokhoz, amelyeket akár élőszóval, akár levelünkből tanultatok. U- runk Jézus Krisztus maga, és Isten a mi Atyánk, aki szeretett min­ket, s kegyelmével örök vigasztalást és jó reménységet ajándékozott nekünk, vigasztalja meg szíveteket, s erősítse meg szóban és tettben minden jóra.'(2. Tessz. 2,1-10. 15-17) Magány JÉZUS NÉLKÜL JÉZUSSAL Fáj a magány. Árván, céltalanul élek. Gyötrelmes boldogtalanság. (Vetés és Aratás) Jó egyedül lenni. Mindig ketten . . . Csupa boldogság. Édes magány.

Next

/
Thumbnails
Contents