A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-02-01 / 2. szám

24

nyekkel kíván találkozni, reflektálni erre a találkozásra és így szolgáltatni adatokat az Egyháznak a vallási kérdések újszerű megfogalmazásához. Bár célkitűzése korlátozott, valójában az Egyház egyik elsődleges és alapvető feladatát tartja szem előtt. “ Szervezetére jellemző, hogy a Szentszék kívánságára közvetlenül a francia püspöki kartól függ. A püspöki karból alakult Bizottság és annak elnöke jelölhet ki papokat a Misszió munkájára. Kánonjogi szemszögből a Misszió független az egyházmegyéktől és saját szemináriumot tarthat fenn. A Bizottság nemcsak az általános irányvonalért felelős, hanem hozzá tartoznak a személyi ügyek is: ő osztja be papjait az équipe-ekbe s azok apostoli munkáját is szemmel tartja. - Működésüket illetően a Bizottság különféle helyekre oszthatja be a Misszió tagjait s a helyi püspökökkel egyetértésben hangolja össze az egyes équipe-ek munkáját és a tapasztalatnak megfelelően új kezdeményezéseket is ajánlhat. A Misszió működését "kutatás"-nak nevezik s kutatómunkájuk és a vele járó reflexió a mai Egyház hithirdető tevékenységének különféle lehetőségeit foglalja magában. így munkásságuk tárgya a munkásvilág helyzete (tömegeik eltávolodása az Egyháztól), az ipari társadalom kibontakozásának meggyorsulása (társadalmi struktúrák és gondolkodásmód átalakulása, mely új lelkipásztori módszert követel) a vidéki lakosságot érintő problémák (a falú számára is új módszereket kell találniok). Mivel ma e- zek a problémák egyetemesnek mondhatók, azért nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban kell foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. A francia egyház látókörét ezért tágítani kell s a munkásmisz- sziónak egyre fokozottabban a "harmadik világ" felé fordulni. A zsinattól sürgetett 'aggiornamento* megvalósításához a Misszió is hozzájárulhat szerény tapasztalatával: a nagyvárosok plébánia-életének, a katekézisnek és a szentségek kiszolgáltatására alapozott lelkipásztorkodás átalakítása, fokozottabb együttműködés a papság és a világiak között; a papi szolgálat és élet új távlatai az Egyház mai küldetésének megfelelően.

Mgr. Marty interjúját a munkáspapok kongresszusa 1965. szeptemberében programként fogadta el. Előző összejövetelüket épp a zsinat megnyitása előtt tartották. Most a zsinat hároméves munkájára tekinthettek visszás örömmel állapították meg, hogy a zsinat érdeklődés ének előterében épp az áll, ami az ő szerényebb keretek közt végzett munkálkodásuk mozgatója is volt. Most már nem úgy érezték, mintha az egyházi élet "peremén" tevékenykednének, "isten népe" legfőbb törekvésének megtestesítői ők, s többéves erőfeszítésüket teszi most magáévá az Egyház, amikor zsinatja a mai világhoz való küldetését teológiai szemszögből is meg akarja határozni. VL Pál