A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-12-01 / 12. szám

48 apróságok szüleiknek, vannak még ilyenek. Rimóczon isi Gárdonyi Géza (1863-1922) halálának 50. évfordulója volt az idén. Ta­lán ez a magyarázata, hogy a különben érdekesen összeállított, idei "Fiúk könyve" tőle is közöl egy novellát. Az íróról szóló bevezető­ből megtudjuk, hogy Gárdonyi mindössze kétszer fordult témá­ért a történelemhez. A "Láthatair lan ember" és "Az egri csillagok" az ő történelmi ihletésű művei. - Miért kell elhallgatni a harmadi­kat, az ”Isten rabjai"**? Főként, a- mikor épp az idén dobta piacra a Szépirodalmi Könyvkiadó az Olcsó Könyvtár sorozatban, több mint ötvenezer példányban. A fiatal szer­zetesnek, Jancsi fráternek ez a Nyulak-szigeti események köré fonódó története szakemoerek szerint a "legjobb magyar történelmi regény". Ezt a megállapítást nem a "reakciós" Pintér Jenőtől kölcsönöztük. Szerb Antalt idéztük. Az otthoni lapok szinte megkönnyezik a bolíviai egyház üldözést, ahol a "Banzer-rendszemél napirenden van papok, szerzetesek zaklatása, házkutatás". - Úgy emlékszünk, Pesthez közelebb iscsinál tak ilyesmit... EMBER 15 - ISTEN 15 MMaradandóan kettős lesz mindig Jézus betlehemi születésének értel- ■ me. Az egyik: Isten kisdeddé lett. A másik: ez a kisded Isten. A betlehemi jelenetet Szt. Lukács festi olyan gyengéd színekkel, hogy so­sem tudunk eléggé betelni vele • mindig megkapja képzelőerőnket: a szegényes barlang, a csillagfényes éj, a jászol, a békéről és örömről é- neklő angyalok, a riadt és csodálkozó tekintetű pásztorok... Szent Pál viszont - Lukács úti társa és mentora • egészen más ké­pet fest elénk. Ő meg sem említi Betlehemet. Jézus életéből sem hoznak írásai egyetlen eseményt sem - kivéve a feltámadást. De egy valami le­köti tekintetét és megigézi: az Isten embetré-lettének ténye. Ahogy Is­ten Fia szabad elhatározásából leszáll isteni méltóságából és ragyogá­sából az emberiét szürke hétköznapjába. Megint egyszer csak hálát és el ismerést érezhetünk korunk teoló­gusai iránt, akik eddig soha nem tapasztalt mértékben hangsúlyozzák ki Krisztus emberségét. Pál írásaiban ez annyira központi téma, hogy szin­te elcsodálkozunk azon, hogyan is kerülhetett ki ez az igazság figyel­münk középpontjából. Hogy Isten Fia magára vette az emberlétet • ezt KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN: Az egység útja Az ökumenikus mozgalom története Körkérdés a hit egységéről A melkita pátriárka panasza Vallás és politika - Burmában

Next

/
Thumbnails
Contents