A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-12-01 / 12. szám
24 katolikus iskolák Ausztráliában A legfelsőbb bíróság elé eddig nem vitték ügyüket a magániskolái segélyezés ellenfelei. Támadásuk jogi alapja, hogy ezt a segélyezést alkotmányellenesnek mondják. A főbíróság elé viszont Ausztráliában csak az államok főügyészei vihetnek ügyeket. Ezek eddig vonakodtak ilyen értelemben közbelépni, márcsak azért is, mert a gyakorlatban minden állam maga is valamilyen segélyt nyújt ez iskoláknak. A magániskolák és egyházi iskolák vezető köreinek az a véleményük, hogy az eddigi törvények túlhaladtak azon a ponton, hogy az iskolasegélyek ügyében "visszavonulást" lehetne elrendelni. Ezek nem a segélyek megszűntével, hanem éppen továbbfejlesztésük lehetőségével számolnak. Mások viszont azt mondják: ha a segély ellenzőinek sikerül a főbírósággal tárgyaltatni ügyüket, az a segélyezés megszüntetése mellett fog dönteni. Az egyes államok még ebben az esetben is kerülő módon segélyezhetik majd magán és egyházi iskoláikat, mert az ausztráliai alkotmányhelyzet érdekessége, hogy az államok a federális alkotmánynak csak azokhoz a pontjaihoz kötelesek ragaszkodni, amelyek mint minden államra kötelezők szerepelnek az alkotmányban. A közoktatás ügye viszont már eleve ki lett véve ezek közül; itt az államok sajátmaguknak tartották meg az intézkedés szabad lehetőségét. Ezen az alapon - egyes jogászok véleménye szerint - még az is lehetséges, hogy a főbíróság kedvezőtlen döntése ellenére federális pénzekből is juthat álcázott segély a m agániskoláknak. A katolikus iskolák fejlődése szempontjából két jelentős lépés is történt közvetlenül katolikus berkekben az elmúlt évek folyamán. Az egyik a katolikus nevelés federális hibatalának megnyitása 1968. folyamán Canberrában. Addig nem volt a katolikus iskoláknak ilyen átfogó jellegű, központi szervezete. A hatvanas évek fejlődése viszont magával hozta a központi adminisztrációsszerv megalakításának igényét. Első igazgatója a perthi érseki egyházmegye iskolaügyeinek volt vezetője, Msgr. James Bourke lett. - A másik jelentős lépés az ausztráliai püspöki konferencia 1969-es döntéséből született. Harmincegy tagból álló Katolikus Nevelési Bizottságot alakítottak. Ennek feladata, hogy figyelemmel kísérje a katolikus nevelést, annak igényeit, fejlődésének irányát idejében felfedezze s észrevételeit a püspöki karral közölje. Bizalmas beszámolójukat ez év augusztusában kapták kézhez a püspökök. Az ausztráliai katolikus iskolák jövőjére hatással volt az a Katolikus Nevelői Konferencia, amelyet az idén augusztusban ren
