A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-12-01 / 12. szám
22 katolikus iskolák Ausztrál iában vül lehet magániskolákat építeni. Ennek eredeti célja a külvárosok és a szétszórt települések iskolaigényeinek kielégítése volt, de u- gyanakkor érdekes ellenhatást váltott ki katolikus körökben. Ennek a törvénynek a hatására határozott úgy az ausztráliai püspöki kar 1868 -ban, hogy saját iskolaszisztémáját kiépíti és a katolikus gyermekek számára kötelező erővel írja elő a katolikus iskolák látogatását. A múlt század hatvanas éveiben Európában "toboroztak" szerzetesrendek körében az ausztrál püspökök, hogy a katolikus iskolák számára a tanszemélyzetet biztosítsák. Az iskolák tananyaga azonos volt az állami iskolákéval, osztályozási rendszerük és a tanerők tanulmányi előkészítése is az állami programot követte. Főként azért, mert saját iskoláik fejlődése szemszögéből s színvonaluk biztosítására ezek az állami előírások látszottak legcélravezetőbbeknek. így alakult ki Ausztráliában az a katolikus iskolarendszer, amely az állami iskolák mellett tekintélyes számával komoly tényezőjévé lett az ottani közoktatásnak. A nagylelkű állam... Az államsegély kérdése az 1960-as években került előtérbe. A katolikus iskolák (elemi és középiskola síkján) a társadalomnak nem a gazdagabb rétegét szolgálták. Létük bizonyos értelemben a közösségnek tett szolgálat volt és az adófizető állampolgár számára megtakarítást jelentett. Költségeik állandó emelkedése, a hivatások számának visszaesése következtében beállt létszám szaporodása a laikus tanerőknek (50 százalék) már az ötvenes években bizonyos állami juttatáshoz segítette őket. Ez az úgynevezett "egészségügyi juttatások" és a tanfelszerelés vonalán éreztette hatását. A Commonwealth középiskolai ösztöndíj-programja 1963-ban lépett életbe. Érdekessége az volt, hogy nagyobb anyagi juttatást jelentett azoknak a tanulóknak, akik olyan iskolákba jártak, ahol tandíjat is kellett fizetni. Ez az ösztöndíj-program hallgatólagosan elismerte azt az elvet, hogy a közösséget bizonyos pénzügyi felelősség terheli olyan szülők irányában, akik maguk fedezik .gyermekeik tanulmányi költségeit. Ezt az államszövetségi (federális) gondolkodásmódot követték az egyes államok is. Különféle formákban juttattak segélyt a nem állami iskoláknak. A közoktatás Ausztráliában nem federális ügy, hanem az egyes államok felelőssége, a központi kormányzat azonban mindig maga tette meg a kezdeményező lépéseket a nem állami iskolák segélyezésének ügyében. így 1964-ben törvény biztosított a katolikus iskoláknak bizonyos összeget laboratóriumok berendezésére. A könyvtárfejlesztés 1968-ban kapott hasonló fede-
