A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-11-01 / 11. szám

22

az Újvilág szentjei

századokra visszamenő népszerűsége ellenére csak az 1930-as években fordul feléje a "hivatalos" egyház tekintete. Akkor megkezdett ügye 1943-ban jutott el addig, hogy erényeinek "hősies mértékét" (ez a boldoggáavatás előkészületeihez tartozik) bizonyítottnak ismerték el.

A fiatal indián leány halála után húsz évvel költözik el az élők sorából az északamerikai katolicizmusnak egy másik nagy nőalakja, Boldog Marguerite Bourgeoys Franciaországban született s húsz éves korában szólítja el otthonából a kegyelem szava a gyarmatok új világába, ahol a nőnevelés nagy apostola lesz. Eleinte a francia gyarmati tisztviselők és katonák, meg gyarmatosok gyermekeinek tanításával foglalkozik, de nevelőimunkássága csakhamar az indián ifjúságra is kiterjed. Tanítónői kis csoportjából alakul ki rendje (a kanadai Notre Dame nővérek) s munkássága érdemeit elismerve Kanada nagy nevelői alakjaként tartja számon az utókor.

Az Újvilág szentéletű nőalakjai között nem mehetünk el szó nélkül Megtestesülésről nevezett Mária nővér (családi nevén Marie Guyard) alakja mellett. Ő is Franciaországban született. Húszéves korában özvegy, Kanadába vándorol ki, ahol az Orsolyanővérek rendjébe lép. Boldoggáavatása 1893 óta folyamatban van. Egész sajátosan kimagasló alakja az amerikai lelkiéletnek. írásaiban az Újvilág legnagyobb misztikusa mutatkozik.

Boldog Philippine Duchesne 17 éves korában a francia Grenoble vizitációs apácáinak rendjébe lépett. Rendjének története szemszögéből jelentőségét Xavéri Szent Ferencével szeretik összehasonlítani. Ahogy Ferenc a nagy rendalapítónak, Ignácnak szellemét viszi el messze tájakra, úgy Philippína is az Egyesült Államok területére hozza a francia forradalomban feloszlatott, Barat Szent Zsófia által Jézus Szíve Társulata nevén új életrekeltett rendnek lelkületét. A nővérek szinte második alapítójukat tisztelik személyében s hosz- szú és munkás élete ad nagy lendületet amerikai letelepedésüknek.

Az Egyesült Államok katolicizmusának másik kimagasló nőalakja, Boldog Elizabeth Sefon (leánykor i nevén Elizabeth Ann Bayley) amerikai episzkopális család gyermeke. Egy gazdag kereskedővel kötött házasságából öt gyermek születik. Férje egy európai útjuk alkalmával halt meg s Elizabethre Rómában gyakorol először felejthetetlen hatást a katolicizmus. Amerikába visszatérve áttérésre gondol, ez azonban rokonsága, főként szülei ellenállása miatt halasztást szenved. Egy vasárnapi istentesztelet alkalmával az episzkopális templomban érinti meg a kegyelemnek az az ellen-