A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
a közoktatás krízise 41 közül csak másfél százalék jut be az egyetemre, ahol az öt éves kurzust (megint az eredeti ezerből) csak egy százalék végzi el. Mi lesz a 16 évi képzés alatt kimaradó tömegből? Legtöbbjük még azokat az ismereteket sem viheti magával, amikre saját hazájában a saját életéhez szüksége lenne. Kultúrától félig érintett, kielégítetlen és elégedetlen ifjúság. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a középiskolát végzettekből 10% megy tanító-tanári pályára, 4% a technikumokba, 12% a kereskedelmi életbe és csak 1% a gazdálkodás és termelés területére; továbbá: hogy a középiskolák 73%-ban klasszikus gimnáziumok ** akkor végképp előttünk áll a valóság; az egész iskolarendszer semmi összefüggésben nincs a fejlődő állam kívánalmaival, igazi igényeivel. Ahogy Illich mondja: "A szegény tömegek iskoláztathatatlanok. Egy-két kiugrástól eltekintve nagy tömegükben iskolai képzésük után is szegények maradnak." S valóban, ahogy a számokból láttuk; ez az iskolarendszer egy hajszálvékony elitréteget nevel, amelynek tagjait az iskolázottságuk bejuttatja amégkoloniális rendszertől létrehozott társadalom jövedelmező állásaiba. Brazíliának elsősorban olyan iskolarendszerre lenne szüksége, amelyik szoros kapcsolatban van az ország elsőrendű igényeivel. A földművelés termelékenységének emelése nem költséges újítások árán - ez ott létfontosságú kérdés s ennek szem előtt tartásával kellene a tömegeket (fiatal és idősebb korban is) iskolázni. Illich elképzelésében az iskoláknak a szabad és társas életre alkalmas embertípust kellene az élet áramába bevezetni; az embert, az egész embert kellene szolgálniok, nem a nyugati élethez tartozó technikai és kereskedelmi apparátust. A 19. század folyamán kialakult iskolarendszerek ma a technokrácia érdekeit szolgálják. A "szegények ügyét" nem viszik előbbre a kötelező oktatásnak és a kötelező erővel előírt tantárgyaknak mai rendszerében. Az ilyen islek, szociális reformerek, egyetemisták előtt is megnyitja kapuit. Ami- kor Illich bírálni kezdi az északamerikai dominációt a déli kontinensen s azt hirdeti, hogy a délamerikai társadalmi megújulásnak az egyházon kívülről kell jönnie - a mexikói püspökök visszahívását kérik Spellman bíborostól. A bíboros ezt megtagadja. Spellman halálát (I967.dec.2.) követően a "hit és tanok" római bíborosi kongregációja kihallgatásra rendeli lllichet, aki az eléje terjesztett 85 kérdést nem válaszolja meg. A kongregáció erre megtiltja a szerzetesrendeknek, hogy Délamerikába készülő tagjaik Illich Intézetét látogassák. Illich ekkor kéri laicizálását. A katolikus hithez hűséges maradt, de sorozatos konferenciákban és cikkekben harcol a klerikalizmus és neokolonializmus ellen.
