A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

ÁLTALÁNOS IMASZÁNDÉK: "Az egységre való törek­vések lelki előfeltételei...." A II. Vatikáni Zsinatnak az ökumenlzmusra vonatkozó korszakalko­tó határozata a 8. pontban ezt az alapvető tételt szögezi le: ... A szívbeli megtérést és az életszentséget teljes joggal az egész egy­ségre való törekvés lelkének kell tekintenünk... - A zsinat óta sok lépés és kísérlet történt a felekezetekre szétszakadozott ke­reszténység botrányának a megszűntetése érdekében. Am, be kell vallanunk, hogy az eleinte lelkesen elindított kezdeményezések va­lahogyan holtpontra jutottak. Szentséges Atyánk rámutat a sikerte­lenség egyik okára; - nem tettük még igazán magunkévá a zsinatnak az útmutatásait. Gyakorlatilag nem fogadjuk el az egységre való tö­rekvések mozgalmának lényeges lelki előfeltételeit. A szívbeli megtérés arra fog rávezetni minket, hogy mind Istentől, mind elszakadt testvéreinktől alázattal bocsánatot kell kér­nünk fogyatékosságainkért és bűneinkért, amelyeknek megvolt a maguk jelentős szerepe a hitszakadások létrejöttében és fennmara­dásában. (Vö. a .zsinati határozat 7. pontjával). Nagyon üdvös ha­tással lesz ránk, ha elővesszük szentírásunkat és figyelmesen át­olvassuk azt, amit már Sz. Pál kötött a filippi hívek lelkére az egyetértés sürgetésére. ( Filipp. 2, 1-11). Az életszentség nyilvánvalóan lényeges előfeltétel az egység- mozgalom sikere szempontjából. El tudjuk-e képzelni azt, hogy akármelyik elszakadt keresztény testvérünk vonzódást érezzen egy olyan egyház iránt, amelynek a hívei hangoztatják ugyan, hogy "hisznek", de az életük nincs összhangban a hitük tanításával? A zsinat, határozatának 24. pontjában kijelenti, hogy a . felekeze­tekre székszakadozott keresztények egységrejutása kétségtelenül felülmúlja apusztánemberi erőket és képességeket. Ezért kéri Szentséges Atyánk az im áds águnkat; csak az alázatos, biza­lomteljes imádságunk tudja lekönyörögni azt a kegyelmi többletet, amely a jőszándékú emberi törekvéseket sikeresekké teszi. ... Azt kérem Uram és szívem mélyéből az után vágyódom, hogy a Te szent akaratod egészen tetszésed szerint teljesüljön bennem. - Semmi mást nem kívánok mások számára kérni, csupáncsak azt, hogy szent akaratod teljesüljön mindnyájunkban. - Minden gyönyö­rűségnél inkább óhajtom azt, hogy bennem és minden teremtmény­ben teljesüljön a te kedves és áldott akaratod. (Sz. Gertrud)

Next

/
Thumbnails
Contents