A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-10-01 / 10. szám

6 tanúim lesztek... A tanúságtétel problematikáját érdekesen világítja meg az a gondolat, amelyik élesen rámutat az Üdvözítő eredeti szándékára, amikor azt állítja, hogy a tanítványokat nem azzal küldte útjukra, hogy "jó magaviseletükkel'1 tanúskodjanak Mellete, hanem kifejezet­ten az evangélium hirdetését tette feladatukká. Ez alól a feladat alól senki keresztény ki nem vonhatja magát - főként nem a misszi­ósterületeken. Az evangélium jóhírének üzenete az a "tűz", amely­ről Krisztus beszél s amely va­lóban és érthetően minden újon­nan megtért lelkében izzik és apostoli módon mások "felgyúj­tására" vár. - Hogy az evangé­lium egy másik hasonlatával él­jünk: az újonnan megtértek a missziós környezetben felfokozottan érzik, hogy "másoknak világító lámpássá" kell lenniök pogány kör­nyezetükben. Az apostolkodásnak és tanúságtételnek ebben a fajtájában a- zonban - mint manapság minden téren - előre átgondolt, tervszerű módon kell eljárniok a missziós egyházak híveinek. Ezért lényeges és elengedhetetlen, hogy a tanuságtétel a hierarchia és a laikusok közös akciója legyen. A második vatikáni zsinat óta missziósviszonylatban is vilá­gos, hogy egy nép életét csak a hívek aktív közreműködése révén - és nem egyedül a hithírdető papság munkájával - hathatja át iga­zán az evangélium szelleme. A missziósterületeken (legalábbis kez­det kezdetén) a hívek azok, akiket ezernyi szál köt népükhöz és kör­nyezetükhöz - a hithírdetők eleinte máshonnan jött idegenek. Az ú- jonnan keresztelt hívek értik meg igazán saját népüket. Problémáik az ő problémáik is. Keresztény hatásuknak, tanúságtételüknek is népük hagyományaihoz, szokásaihoz, kulturális színvonalához al­kalmazottnak kell lennie, mert csak így lehet hatásos. Az újonnan megtért keresztényeknek - ezt is állandóan han­goztatja a zsinat utáni missziós munkamódszer - épp a tanúságtétel céljából nem szabad soha népüktől elzárkózniok, elkülönülniük. Csak ha nyíltak, csak ha "közvetlen közelükben" maradnak, várhat­juk el tőlük, hogy áthatják és átformálják idővel pogány környezetü­ket is. Az "élő" tanúságtétel ennek a pogány környezetnek tulajdon­képpen egyedüli lehetősége a kereszténység megismerésére. Őket nem érdekli, hozzájuk nem jut el az evangélium - de megsejtenek Az evangélium hirdetése mindnyájunk közös ügye. Ez felfokozottan igaz a missziósterületeken.

Next

/
Thumbnails
Contents