A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-09-01 / 9. szám

34 a Szentszék és az Egyesült Államok A harmincas években főként a németországi e- semények következtében és az oroszországi állapotok remélt megváltozásának elmaradása miatt a Szent­széknek az emberi szabadságjogok (főként a vallás- szabadság) megnyirbálása okoz sok aggodalmat. A két Piusz (XI. és XII.) minden lehetőt mégis tett, hogy a világ lelkiismeretét felrázza a szabadság el­nyomásának vészes következményeit hangoztatva. Amikor Európa felett kitör a második világhá­ború vihara, az amerikai elnök agyában születik meg az Államok és a Vatikán együttműködésének terve - "a háború tartamára" - teszi hozzá gyorsan Roosevelt a protestáns közvélemény megnyugtatására. Ezzel az együttműködéssel az elnöknek kettős célja volt. A pápának az olasz eseményekre való be­folyását kívánta felhasználni arra, hogy Olaszorszá­got távoltartsa a háborúba való belépéstől. Másrészt a Vatikán tagadhatatlan erkölcsi tekintélyével szerette volna megbé­lyegeztetni azokat az atrocitásokat, amelyek a megszállott országok népeire nehezedtek - ezek között is főként az antiszemitizmus túl­kapásait. Miután Olaszország is hadviselő fél lett, Amerika bízott a Szentatyában, aki kétségtelenül lánglelkű olasz hazafi volt, hogy a háborúellenes magas olasz körök bevonásával elősegíti majd az olaszok kilépését a háborúból. XII. Piusz ismételten hallatta szavát a zsarnokság és a há­borús kegyetlenkedések ellen. Síkraszállt a menekültek jogainak ér­dekében és nem egyszer félreérthetetlenül elítélte azt az üldözte­tést, amely az ártatlan egyént akár nemzeti, akár vallási sajátossá­ga miatt éri. Környezete szerint 1942. sötét napjaiban még abban is reménykedett, hogy a harcokban gyengülő hadviselő felek őt fog­ják felkérni béke közvetítésére. Ezt a reményét tarolta le 1943- ban a Szövetségesek casablan- cai nyilatkozata: követelik ellen­feleiktől a feltétel nélküli megadást. - A Szentatya Amerikától el­várta volna, hogy az Újvilág szellemének megfelelően nemcsak a hadviselés emberiesebbé tétele érdekében tesz meg minden tőle tel­hetőt, hanem hogy az ellenségeskedés befejeztével mérséklő befo­lyása érvényesül majd a győztes táborban és nem engedi meg, hogy háborús gyűlöletben fogant békefeltételeket kényszerítsenek a legyő- zöttekre. Myron C.1Taylor, Roosevelt elnök megbízottja közölte kor­XII. Piusz számára a háború leg• kiábrándítóbb csalódása a Szövet­ségesek "fel tétel nél kül i megadást" követelő politikája volt.

Next

/
Thumbnails
Contents