A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
(a lőcsfalvl pap naplóidból) 17 akből adódott, míg a két előbbi az asszonynépből. A búcsú előtti napon sütöttek-főztek, készítették az elemózsiásbatyúkat s másnap reggel négy órakor hajnalban indultak, hogy a tíz órás ünnepi misére Szentkútra érjenek. Ez volt Lőcsfalva környékének a kegyhelye. Az úton énekeltek, imádkoztak, pihenőket tartottak. Az útirányt az útközben található erdei, mezei keresztek, képek vagy kis kápolnák adták. Mindegyiknél meg-megálltak köszöntésre. Visszajövet pedig papjuk eléjük ment a falú végére és bevezette őket saját templomukba, ahol hálát adtak a nyert kegyelmekért és szentségi áldásban részesültek. Aztán ki-ki hazavonult és hosszasan mesélgette az ott- honmaradiaknak a búcsú eseményeit. Hát ez így volt éveken át. De egy szere sak változás történt a megszokott lőcsfalvi búcsújárásban. m A dolog úgy esett, hogy Kulcsár Kati néni, a fő-el őimádkozó tengelyt akasztott Gyuri bácsival -mert csak így hívták- a fő zászlóvivővel. A tengelyakasztás természetes következménye volt, hogy titokban megindult a földalatti szervezkedés, aminek eredménye két búcsús csoport kialakulása lett. Gyuri bácsi elszakadt és új csoportot csinált magának. Megnyerte Kalamár Mari nénit előimádkoző- nak. Akadt előénekes is. A Kati néni csoportja viszont előre rukkol- tatta a keresztvivőt fő zászlóvivőnek és megszerezték Kelemen Mátyást keresztvivőnek. Mindez olyan titokban folyt le, hogy szegény papjuk csak az utolsó pillanatban értesült róla s így már semmit sem tehetett. Abban az esztendőben tényleg két búcsús-csoport képviselte Lőcsfal- vát Szentkúton, ami meglehetős csodálkozást, ha nem is botrányt okozott mind "belföldön", mind "idegenben". A dolog úgy tudódott ki, hogy mindkét csoport vezetősége megközelítette a lőcsfalvi papot, hogy most aztán melyik csapatot fogják hivatalosan fogadni és bevezetni a visszatérés alkalmával templomukba. Szegény pap vakarta a füle tövét, hogy most aztán mit is csináljon? A döntés az lett, hogy egyiket sem. Vonuljon be ki-ki a maga buzgőságáből a templomba, ha kedve tartja, de sem pap nem lesz, sem szentségi áldás. Ez lesz a büntetés a lőcsfalvi egyházon esett sérelemért. Jövőre aztán minden másképp lesz - így szólt a végzés. & Nagy volt a versengés a két csoport között. Gyuri bácsi kiadta a jelszót: '^Nekünk kell előbb odaérni!" Azért már reggel három órakor találkát adtak egymásnak a falúvégi keresztnél. így szenvedte első vereségét a Kati néni csapatja. Másik szomorú ne-
